A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 1. 1974 (Debrecen,1974)
Bényei Miklós: Debrecen reformkori művelődéstörténetének néhány kérdése
telével - 400-500.1’' Lengyel Imre becslése alapján az Alföldi Hírlap debreceni előfizetőinek száma 1848-ban 4-500, ezen kívül legfeljebb 80-100 példány kelt el utcai árusítással.08 Telegdi Kovács Lajos könyvkereskedő 1846-48-as pénztári naplójában mintegy 70 debreceni megrendelő neve található.69 A Csáthy- féle üzletnek, amely 1805 óta állt fenn, bizonyára nagyobb vásárló közönsége volt, hiszen Telegdi Kovács főként vidékre szállított.70 Többen közvetlenül Pestről, sőt külföldről hozattak könyvet, vagyis a rendszeres könyvvásárlók száma 200-250 körüli. Ehhez vehetjük még a diáktársaság és a két kaszinó könyvtárának olvasóit. Mindent egybevéve: a reformkori Debrecenben kb. 500-700 főnyi lehetett az a réteg, amely potenciálisan a modern kultúra befogadó közegét alkotta. Tekintélyes szám ez — ha korabeli, és nem mai szemmel nézzük. A város összlakosságához viszonyítva azonban kevés, alig 2-2,5%. Korántsem elegendő ahhoz — mint látni fogjuk -, hogy a megújuló irodalomnak és a művészeteknek éltető, termékenyítő bázisa lehessen. Ráadásul ennek az ún. szellemi elitnek csak egy része került tényleges, aktív kapcsolatba a reformkori kultúrával. Közöttük találjuk meg azokat, akiknek a műveltsége a kor színvonalán állt, akik felszívták, szétsugározták a beáramló haladó eszméket, akik alkotó módon kapcsolódtak be a magyar kultúra fejlődésének folyamatába. Érdemes egy pillantást vetni arra is, milyen volt ennek a rétegnek az eszmei, politikai magatartása. A reformkori Debrecen szellemi arculatának egyik döntően meghatározó jegye a konzervatív és haladó elemek ellentéte, harca.71 Az általunk ismertetett társadalmi csoportok majd mindegyikében megfigyelhető ez a kettősség. A konzervativizmus egyik legerősebb bástyája a református egyház és a Kollégium. A lelkipásztorok és a professzorok gondolatvilágában a kálvini reformátusság, a mérsékelt, gyakorlati irányú felvilágosodás és a politikai konzervativizmus eszméi keveredtek; kitűnő példa erre Szoboszlai Pap István, a nagy tehetségű, rendkívül művelt, Rousseau-t, Kantot stb. tanulmányozó püspök.72 Korszakunk elején az egyházi személyek körében szinte teljes az egyetértés a következőkben: az ún. törvényes rend (az elavult feudális társadalmi és politikai rendszer) fenntartása, a Habsburg-ház iránti lojalitás, a reformkövetelésekkel való szembenállás. Még a vallásügyi kérdésekben is nagyfokú óvatosság, tartózkodás jellemezte őket.73 Bizonyos megmerevedés, bezárkózás tapasztalható a kollégiumi vezetésben is. Joggal panaszkodott Pé- czely József: „Ideje volna már egyszer, hogy lássa a világ, egy ily nagy tudományos intézetben, mint ez a mienk, mik is történnek, 's esmerje némely vonalakban legalább azon Urakat, kik . . . minden szépet, jót, ha uj, 's megfordítva, még csirájában megfojtani igyekeznek .. ,"74 Azért egyházi berkekben is akadtak, akik áttörték ezeket a falakat, s a haladás táborába szegődtek. Első helyre az említett Péczely József neve kívánkozik; „ő képviselte a Kollégium professzorai közül először azt a szellemet, mely a magyar reformkor nagyjait is hevítette".75 Újításaiban mellette állt a magyar irodalmi tanszék első tanára, Kalós Mózes.76 Péczely fokozatosan, lépésről lépésre haladt előre, az 1840-es évek elején közzétett történelmi tanulmányai már kifejezetten a liberalizmus jegyében fogant gondolatokat tartalmaznak. A liberalizmus eszméinek hatása érződik Fésős András és Könyves Tóth Mihály prédikációiban, valamint a fiatal Révész Imre kéziratban maradt, a hazai jobbágyság történetéről szóló pályadolgozatában.77 Péczely is, Fésős is az evolúciós fejlődés, a mérsékelt reformtörekvések híve, s hasonló nézeteket vallanak a társadalmi-gazdasági progresszió más deb196 ✓
