A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 1. 1974 (Debrecen,1974)

Dankó Imre: A debreceni vásárok vonzáskörzete a XVIII-XIX. sz. fordulóján

tősebb havi vásárokból kinövő országos vásárok között végeredményében vonzáskörzetbeli különbségek vannak csak. A továbbiakra nézve éppen ezért egyöntetűen a vásárokról beszélünk, márcsak azért is, mert a piacok is fejlődésük egy bizonyos szintjén túl vásároknak nevezik magukat (heti vásár, havi vásár). Talán annak megállapítása, hogy a különböző vásárok vonzáskörzeteikben különböznek egymástól, érthetővé teszi, hogy a vonzáskörzetek kutatása, a vonzáskörzetbeli összefüggések felderítése az árucsere kutatásának egyik kulcskérdése.

Éppen ezért a vonzáskörzet fogalmával is kell egy kicsit foglalkoznunk; elöljáróban. Korábban túl leegyszerűsítették a kérdést és nem vették figyelembe, hogy a vonzáskörzeteket nem lehet statikusan értelmezni. A vonzás- körzet mindenekelőtt kettős, aztán pedig egymást íedő és ami ugyancsak nem közömbös: változó is. Az, hogy a vonzáskörzet kettős, azt jelenti, hogy egy-egy vásárra nemcsak az áruk felhozatala, hanem a vevők összejövetele is jellemző. Van áru és van vevő vonzáskörzet is. Ez a kettő soha sem esik egybe, mindig kisebb-nagyobb eltérés van köztük. A vonzáskörzet kettősségét nagyon tanulságos térképen ábrázolni, mert pusztán az egyes tényezők felvázolásából számos lényeges összetevőre fény derülhet. A vonzáskörzetek fedésénél arra kell figyelnünk, hogy az egyugyanazon hely napi, heti, esetleg havi és országos vásárjára mennyiben azonos, illetve mennyiben más vonzáskörzetbeli meghatározók érvényesek. A vonzáskörzetek fedése mindig csak bizonyos mértékű, sohasem teljes. A vonzáskörök fedése különbözőségét az intenzitásbeli különbségek adják. Nagy eltérések is lehetnek a vásár gyakoriságától (és éppen ezért a rajta árult áruféleségek nagyobb tömege, nagyobb választéka stb.) függően. Mindezeket a tényezőket erősen befolyásolja az időpont is. Mendöl Tibor szerint például az úgynevezett vásárövek, amelyek a hegység és a síkság különböző termelési vidékeit választják el, illetve kötik össze nálunk csak a XIX. században bontakoztak ki.11 Érdekes éppen Debrecen vásáraival kapcsolatosan említ egy időbeli momentumot Komoróczy György. 1592-ben - említi - Debrecennek már országos vására van, amelynek a jelentőségét az is fokozza, hogy a török politikai érintkezés határvonalán volt.12 Vagyis vonzás- körzeti tényező lehet politikai, hadászati stb. időleges állapot is. Más és más ugyanazon vásáros hely vásárának vonzáskörzete télen, mint nyáron, de az adott időpont időjárásának alakulásától függően is (például áradás esetén a folyón túloldali vevők vagy árusok elmaradnak stb.). Vagyis, amint látjuk, a vonzáskörzet tanulmányozása igen szerteágazó, sokmindenre figyelemmel kell hogy legyen. Itt említjük meg, hogy nemcsak a vonzáskörzet kettősségét, hanem a fedést, sőt az időbeli tényezők vonzáskörzetbeli hatását is térképre lehet vinni. Ezek is sok tanulsággal bírnak, ugyanúgy, mint a vonzáskörzetek kettősségének kartografikus ábrázolása. Sőt, adódik itt még egy másik nagyszerű kartográfiai feladat is.- az egyes áruféleségek vonzáskörzete kettősségének feltérképezése. Micsoda felismerésekhez vezetne például, ha elkészítenénk mondjuk az 1799. évi Dénes-napi debreceni vásáron a cserépedény vonzáskörzetének kettős térképét; azaz annak a térképét, hogy honnan hozták, aztán pedig annak a térképét, hogy a vevők (hova valók) hova vitték a cserépedényt. Sajnos, a vonzáskörzetek térképezésével senki sem foglalkozott. Barabás Jenő is csak mellesleg jegyzi meg, hogy a vásárcentrumok kartográfiailag is értékelhetők.13

A magyar vásárok kialakulása az előzőekben említett földrajzi tényezőkön kívül szoros összefüggésben van még a honfoglalást követő letelepedés137