A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 1. 1974 (Debrecen,1974)

Balogh István: Debrecen politikai állapota 1790-1790-ben (Egy névtelen emlékirat 1791-ből)

delte az újbóli felállítását és Meszena Sándor visszahelyezését, és hat év óta elmaradt illetménye kifizetését. Szűcs, 1871. 830.

41. A felsorolt adatok Marczali, 1907. II. 4-5. 190. 297-298. 319-320. Révész, 1966. 8. A német katonaság idevezénylését a váradi káptalan követe, Sauer Kajetán már júliusban sürgette, de a király csak augusztus 15-én rendelte el hat német vasas ezred Tiszántúlra küldetését. Marczali, 1907. II. 132., 151.

42. Marczali szerint a szabad királyi városok polgársága általában félt a nemesség vezette nemzeti felbuzdulástól, kivétel volt ebben Komárom, Debrecen, Szeged és Szatmárnémeti, ahol a polgárok között sok volt a nemes. Általában azonban a városok vezetősége - nemzetiségi különbség nélkül - örült, hogy megszabadult a központi ellenőrzéstől, a választási jog megszorításától és a büntető ügyekben a megyei törvényszékek illetékességétől. Marczali, [Szilágyi, 1898. VIII. 479.) Bihar és Szatmár vármegye már a nyár elején értesítette Debrecent, hogy ők támogatják a városok szabadságának visszaállítását. HBmL. IV. A. 1011/a. 1790. 839. 1054. sz. Debrecen követei Szabolcs és Bihar vármegyék tavaszi közgyűlésein mindig megjelentek. Uo. 1790. 1055., 1619., 2224. sz.

43. Nagybánya város átiratára, hogy Debrecen is szerkessze meg a városokat ért sérelmeket, felterjesztés végett, február 24-én a tanács azt a határozatot hozta, „mivel a város jogain ejtett sebek akkorák, hogy azok összeírása nagyobb időt vesz igénybe, Meszena Sándor polgármestert, Szombati István és Hatvani Mihály szenátorokat, Böszörményi Pál nótáriust és még nyolc esküdt polgárt küldöttek ki, hogy a felterjesztést szerkesszék meg." HBmL. IV. A. 1011/a. 1790. 1056. sz.; IV. A. 1011/r. 1790. ápr. 13-14. - Az Opinio címet viselő felterjesztés első részének írója a felvilágosodás eszmekörében jól tájékozott személy lehetett, aki alighanem ismerte az idevonatkozó francia irodalmat is. A második rész a szokványos közjogi sérelmi politikában jártas, gyakorlati személyre vall. A végkövetkeztetés, - a valóságos helyzet ismeretében - nem meglepő, Debrecen felső patrícius rétege már régebben is országos nemességet igyekezett szerezni és a XVIII. század végére alig van olyan jelentékenyebb polgár, akinek ne lett volna nemessége és igen soknak megyebeli, földesúri birtoka is.

44. Marczali, 1907.11. 135., 160. sköv.

45. HBmL. IV. A. 1011/a. 1790. aug. 25. sz. nélkül; IV. A. 1011/m. 1791. 253.; IV. A. 1011/a.

1791. 616. sz. — A városok igazgatásával kapcsolatban Szombati István főbíró 1791. szeptember 15-én adott be valamiféle javaslatot a regnicolaris bizottságnak, de ezt a tanács bővebb tárgyalás nélkül a levéltárba helyeztette. Uo: 1791. 699. sz.

46. Marczali, 1907. II. 105., 132. 297-298., 319-320.

47. Az első tűzeset 1791. augusztus 23-án volt, 26 ház égett le. E napon a jegyzőkönyv már megörökítette: „a népnek az a gyanúja, hogy katona támasztotta a tüzet"; mivel aznap egy másik tűzesetnél, a város másik részén, a következő napon egy harmadik tűznél is katonákat láttak ólálkodni, a gyanú tovább erősödött. Vizsgálatra még idő sem volt, amikor a negyedik gyuladás is bekövetkezett. Augusztus 31-én már a tanács sem látott tisztán; „Minthogy a nép a katonaságra gyanakszik és a negyedik tűz is meglett", a helyi katonai parancsnok tétlensége miatt - ez a vizsgálatot a katonák ellen nem volt hajlandó megindítani - kérte a Nagykállóban állomásozó br. Splényi József tábornokot, hogy a katonaságot vonja ki a városból. Akkorra már a katonák és polgárok között verekedésig menő összetűzések voltak. HBmL. IV. A. 1011/a. 1791. 621., 622., 629. sz. IV. A. 1011/k. 1791. 232. sz.

48. A tanács a tett intézkedésekről - részben a maga igazolására, a katonaság egyoldalú feljelentései ellen - október 9-én tett összefoglaló jelentést a helytartó tanácsnak. Ebben már utalt egyes katonák megveretésére. HBmL. IV. A. 1011/m. 1791. 280. sz. A Nagykállóban járt küldöttség Szabolcs megye alispánjánál való tudakozódás - HBmL. IV. A. 1011/k. 1792. 232. sz. - Nyíregyházán egyébként ugyanezen ezred katonái voltak beszállásolva és február 28-án ott is több, egymástól távollevő ház égett le. A megye által megindított vizsgálat szerint a nép meg volt győződve, hogy a katonák gyújtogattak. Szabolcs-Szatmár megye levéltára. Szabolcs-megye nemesi közgyűlési iratai. Acta pol. Fasc. 7. no. 751. 1791. - A debreceni tűzvész miatti vizsgálat a katonai hatóságok huzavonája miatt csak késve indult meg. A vizsgálattal megbízott br. Barco országos főparancsnok és gr. Haller József bihari főispán, mint kir. biztos csak október 27-én kezdett munkához. HBmL. IV. A. 1011/a. 1791. 717., 723., 758., 806., 899. sz. A vizsgálat elmarasztalta a várost, mert a Helytartótanács 1792-ben kelt döntésével egy rokkanttá vert közkatona helyett másikat kellett állítani; a rokkant számára élete végéig nyugdíjat, a kezeléséért jelentékeny orvosi és gyógyszerköltséget állapítottak meg. Négy másik katona számára 9-50 Frt. összegű kártalanítást rendeltek. Uo: 1792. 967. sz. - A katonasággal a viszony a következő évben sem javult, mert

1792. március 5-én a városi hajdúk két katonát nagyon megvertek. Uo: 1792. 252. sz.

118