Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1915
6 az aradi főgimnázium és főreáliskola együttes igazgatásában vette hasznát. Innen jutott 1890-ben a nagyváradi tankerület élére, de két évre rá már a kolozsvári tankerület kir. főigazgatója lett, hogy kiváló képzettségét, nagy munkakészségét ezen tan kerület középiskoláinak javára fordíthassa. Nagy jóakarattal, de egyúttal bizonyos tárgyilagos ridegséggel lépett föl az egyes intézeteknél minden hiánnyal, minden mulasztással szemben. Az autonóm jellegű iskolák különleges helyzete, erdélyi ró-m. kath. Státusunk autonóm jogainak védelme eleinte olykor bizonyos küzdelmekhez vezetett, amelyek végre is a kölcsönös megértés s a suum cuique tiszteletbentar- tását eredményezték. A kezdetnek bizalmatlansága idővel a kölcsönös tiszteletnek és nagyrabecsülésnek adott helyet. Ebben a termékeny időben fejthette ki azután gyümölcsözőleg az ő céltudatos szervező erejét, amellyel a tankerület különböző jellegű középiskolái az ő kezdeményezése és közvetítése útján új épületekhez, alkalmas berendezéshez és az óhajtandó modern fölszereléshez jutottak, azután új államszerződések kötése és revideálása által elősegítette azt, hogy a hiltvtallásos iskolák tanárainak javadalmazása az államiakéval lehetőleg egyenlő mel lékben rendeziessék. Jóindulatú figyelme kiterjedt egyaránt mindenre, ami a kerületébe tartozó iskolák anyagi helyzetét, szellemi haladását, a tanárok egységes kulturális munkáját, a tanulók erkölcsi és tanulmányi fejlődését előmozdíthatta és emelhette. Intézetünknél hivatalának elfoglalása után nemsokára 1892. november hó 8.-án tett első látogatása alkalmával elismeréssel látta meg a jót és szeretettel mutatott rá a hibákra és hiányokra, amelyeket azután lassankint lehetőleg eleinyészetm törekedett. Gimnáziumunk ekkor két különböző, bár egymástól nem távol lévő épületben volt elhelyezve, ami a tanítás és adminisztráció szempontjából egyaránt hátrányos volt. Hozzá ezen épületek semmikép sem feleltek meg a paedagógia követelményeknek. Ettől kezdve sürgetéssel, szorgalmazással azon igyekezett, hogy az intézet állami segítség igénybevételével mielőbb megfelelő épülethez és célszerű elhelyezéshez jusson, ami azután érd. róm. kath. Státusunk áldozatkészségével 1899.-ben meg is történt.
