Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1914

— 57 jezést adott, midőn 1891. junius hó 14.-én a saját nevére 200 K-ás és 1892. május hó 8.-án boldogult neje sz. fogarasi Náthán Teréz nevére 209 K-ás jutalomdíj alapítványt létesített. Tanítványi hálájának újabb tanújelét adta, amidőn nyugalomba vonulása alkalmából nagyobb jutalomdíj alapítványt tett le gimnáziumunkhoz a következő rendeltetéssel:

„Tekintetes Igazgató Úr! A gyulafehérvári rk. főgimnáziumban érettségiztem és ez képezte jövőmnek alapkövét.

Célt érve szülővárosomban nyertem a legszebb elismerést és jutalmat, midőn hazatérve a városi főorvosi állásra méltónak talált és arra egyhangúlag megválasztott.

A Gondviselés magas kort engedett elérnem és évtizedek alatt végzett becsületes, önfeláldozó munka után szükségesnek éreztem, hogy nyugalomba visszavonuljak; azonban nem szűnt meg bennem a helyi rk. főgimnázium iránti hálaérzetem, melynek kifejezést adok azáltal, hogy az eddigi alapítványaim mellett egy új alapítványt teszek.

Hogy az eddigi 40 K. jutalmazásképen, melyet szívesen beszolgáltam, mindenkorra biztosítva legyen, ide zárok egyezer koronáról szóló államadóssági kötvényt ez évbeni szelvényeivel együtt (betű D, szám 640816) nevemre szóló alapítványképen azon tiszteletteljes kéréssel, hogy a t. Igazgatóság bölcsesége szerint az évi kamatokat négy érdemes gimnáziumi tanuló jutalmazására fordítani kegyeskedjék. Gyulafehérvár 1915. III. 25, legmélyebb tisztelettel Dr. Náthán Bernát, sk. kir. tanácsos, nyug. főorvos.“

A főtanhatóság 3565. p. és 1008.-1915. igtan. sz. a. ezen új alapítványt elismerő köszönettel elfogadta. Alapítólevele kiállítás alatt van.

3. A Gyulafehérvári Népbank Részvénytársaság a múlt tanévben 100 K-val létesített ösztöndíj alapítványát 1915 március hó 6-án újabb 100 K. adománnyal gyarapította. A jó- nevű pénzintézetnek ez a nemes kulturális jótékonysága különös elismerést érdemel a mai nehéz időkben, amidőn áldozat- készségét a háborús viszonyokkal kapcsolatos humánitárius célok nagyobb mértékben igénybe veszik Méltónak tartjuk itt emlékül megőrizni az adományt küldő átiratnak azt a részét, amely különösen jellemzi az adományozóknak humánus gon-