Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1912
r Programm szerint a marosszentimrei csatateret ss templomot néztük meg. A gyalog kiránduláson Kárpiss János igazgató, H a r a 1 y Béla, Imre Lajos és L é s t y á n József tanárok vezetése mellett 152 tanuló vett részt. Menetközben az országúiról láthattuk, hogy az Ompoly iszaplerakodása mily termékeny talajjal kárpótolta a gazdákat. Kisebb csoportok érdeklődéssel látták a vízvölgy képzőmunkáját, a V és U alakú völgyet a Bilak domb egyik hajlásúban. Mindnyájan gyönyörködve néztük, hogy keresi a Maros a keményebb talajt a meder készítésére, hogy kanyarodik egyik elhagyott terrasztól a másik lábához, közben zátonyokat, szigeteket építve. Szinte versenyző meneteléssel felértünk Marosszentimrének arra a kis terraszára, ahol az erdélyi vajdáknak hajdan a nyári kastélyuk „castrumuk“ lehetett, ahol mindnyájunkat meglepett „a sötét középkorinak elhanyagoltan is művészi emléke: a kis Hunyadi templom. Szinte 2000 éves római épületkövek mesélték el a tán ezeréves kis forrás mellett Léstyán József tanár tolmácsolásával, hogy a templom egyrésze látta az Árpádok korát, s a nagy Hunyadi által újraépítve már kb. 470 éve hirdeti a magyarok hősi erejét, s müérzékét. Imre Lajos tanár magyarázata nyomán elképzeltük, hogyan és hol verte vissza Mezid bég túlnyomó ereje 1442. márc. 18-án Hunyadi János és Lépes György kisded csapatát. Láttuk, hol lehettek az elfogott keresztények, s milyen, a modern hadászati elveknek is megfelelő, taktikai felállítással támad ötödnapra Hunyadi, hol eshetett el az önfeláldozó hős, Kemény Simon. A küzdelem hősöknek való volt, a győzelem méltó a nagy hadvezetéshez. Jól esett látnunk nagynevű hőseink küzdő terét. Látni akartuk még a Vackoros-Bilak 400 méteres magaslatait, amiknek megkerülésével sikerült megkeresni, vájjon hol van a hatalmas török sátor nyoma, melyről a vidék mesél, amely körül a többitől egészen elütő, idegen növényzet lenne. Mire azonban, szinte megostromolva a magaslatokat, a tetőre értünk, már a naplementében kellett gyönyörködnünk. Nem törődve a hátunk mögött hagyott kb. 35 km. úttal, fokozódó jó hangulatban este 8 órakor már az otthonmaradottaknak számoltunk be kedves benyomásainkról. — 52 —
