Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1912
— 25 — kodott kedvenc költőjét utánozni, egy hirtelen előrántott példával — pedig ilyen számos van — akarom bebizonyítani. Berzsenyi így ír Ajánlás című költeményében Kazinczy Ferenchez:... „Plútói nyelved s lelked idézte le Hozzánk az ép iz szebb geniussait; Nyelved mosolygó gráciája Önti belénk Helikon malasztját.“ Imets Fogarassy Mihály püspök halálakor ezen versszakkal végzi ódáját: „De mégse sújtsa telketek Acheron Félelme; nem bánt akkora életet A Styx; de sőt a csillagokba írja nagy érdemeit Clio föl“.1) íme a mester és a törekvő tanítvány egymás mellé állítva! Imets költeményei leginkább a ,,Közmüvelődés“-ben, „Csíki Lapok“-ban s a Székely Naptárban jelentek meg. A „Közművelődés“-nek sok időn át mintegy ünnepi költője volt. Akár egyházi, akár állami vagy társadalmi ünnepség közeledett, Imets már küldte a lap részére alkalmi ódáját. Ugyancsak a „Közművelődés“-ben láttak napvilágot hym- mis-fordítáisai latin nyelvből s — többnyire — distichonok- ban írt ünnepi naptára, amely azonban — akárcsak Ovidius Fasti-ja — nem teljes, amennyiben csak augusztusig terjed, írt Imets egy történelmi művet „Magyarország történetei mnemoniko-leoninus versekben“ címen, mely Gyulafehérvárt 1867-ben került ki a sajtó alól. „Hogy emlékezetünk a roppant mérvű és sokféle számok halmazában gyámolítva legyen, írja a mű előszavában, foglaljuk a történelmi eseményeket oly mondatokba, melyek amellett, hogy az eseményt jelzik, kifejezik, leírják, sőt tán éppen jellemzik is: a húrom első mássalhangzóban kifejezik a kellő évszámot“. Ez a mnemonika. A leoninus hexameter vagy pentameter 1) L. ,,Küzművelödés“-t 1882. 13. sz.
