Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1910
7 desnek nehány tragédiáját latinra fordította, mivel tanítóra nem akadt, hogy más utón tanulhasson. Egy Hollandiába, majd Orleansba tett utazás után 1496-ban Mountjoy hívására Angolországba ment át, hol megelégedettségben boldog napokat töltött és egész életére kiható baráti frigyeket kötött. Barátjai közé sorozhatta Morus Tamást, a híres angol államférfiul a történelmi múltnak ezen megragadó jellemű alakját, Colét Jánost, a buzgó és jámbor életű papot. Sőt megszerezte Henrik hercegnek, a későbbi VIII. Henriknek barátságát is. Oxfordban az egyetemen körülbelül egy évet töltött és Gro- cvn meg Latimer társaságában a görögnyelvi ismereteit bővítette. Angolországi időzését hat évi hányatás követte, mely alatt Erasmust az anyagi gondok is nem kevéssé keserítették. E hat év alatt majd Párisban, majd Orleansban, majd Louvainben találjuk. Munkásságának javarészét a theologiára és a görögre fordította. Saint-Omerben megismerkedik egy Vitrier nevű szerzetessel, aki különösen az egyházi atyákkal foglalkozott. Ennek hatására fordította Erasmus is figyelmét az egyJiázatyákra, kiknek iratait később fordította és kézirataikat javította. Erasmus első sorban Colét és Vitrier alakját tartja követendő mintának. Mindhármuk közös célja a világi tudományok újraélesztésén kívül az oktatásnak és ha lehetséges, megromlott erkölcsöknek javítása volt.1) Időközben, mivel legelső pártfogója, a cambraii püspök is teljesen magára hagyta, művei élén az egyházi és világi nagyokhoz intézett ajánló sorokkal igyekezett sanyarú helyzetén segíteni. 1500-ban Párisban közrebocsátja a Collectanea Adagiorum Veterum c. gyűjteményét, mely a klasszikus világ csodálatos ismeretéről tett bizonyságot és úgy ezen, mint későbbi megbővített alakjában dicsőséggel hordozta végig Erasmus nevét Európa országaiban. Görögből készíted fordításaival szintén nagy szolgálatot tett a tudós világnak, mert sok tanulni vágyó ember figyelmét a görög világra fordította és hathatós ösztönzést adott a görög nyelv tanulására, másrészt a tudományos tekintetben szűk körben mozgó kornak a kutatásokhoz utat nyitott. 1502-ben adta ki az Enchiridion militis Christiani-t (A keresztény katona kalauza) c. hitbuzgalmi művét, mely időfoly1) Amiéi: Erasme, 73. 1,
