Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1910

56 A történelemből vett tételeken kjvül lehet feladni költött eseteket, közmondásokat, jeles férfiak mondásait, költőkből vett idézeteket. A kisebb fiúknak ezek a kellemesebbek és könnyeb­bek, a nagyobbak az élethez már közelebb járjanak; ezek szá­mára a feladatot a tanító maga válassza ki, de a feljebbi forrá­sokból szintén meríthet. Azonban a kidolgozásra szánt tételt a tanító sem teljesen kifejtve ne tárja növendéke elé, sem pedig egészen szárazán minden utasítás nélkül, hanem emeljen ki néhány körülményt, hogy növendékei szokják meg munkájuknak bizonyos cél felé irányítását. Néha, de csak ritkán, a tételt pusztán kell feladni, mert jobban esik, amit idegen segítség nélkül csupán a magunk erejével létrehozhatunk. Igen helyes, lélektani belátásra valló észrevétel, hogy a nö­vendékek öntevékenységét is föl kell használni. Az újkor leg­kiválóbb pedagógusai hangsúlyozzák ennek rendkívüli fontos­ságát. Aminő gondot fordított a tanító a tétel kijelölésére és növendékeinek útbaigazítására, épen olyan gonddal kell eljárni a javításban is. Amikor a dolgozatok megbirálása kerül sorra, dicsérettel emelje ki, ha valakinél az anyaggyűjtés, az előadás vagy utánzás jobban sikerült; rámutat a különböző hiányokra is.1) De mindjárt mindent ne rójjon fel hibául a tanító, nehogy a tanuló kedvét veszítse. Nem olyan arccal kell a helyreigazítást tenned, mintha a tanulót gyűlölnéd, mert ez a tanulóval a tudo­mányt megutáltatja. Mindegyiknél ki kell emelni, ha valami jó van munkájában. így egymás jó tulajdonságát fogják követni. (De conscrib. epist. 55. 1.) A tanulók hibáinak felsorolása után olvasson fel egy magakészítette gondosan kidolgozott példát, hogy lássák a tanulók, miben hibáztak. Néha a javítás megtéte­lére őket kell felszólítani. Hogy a tanító így vezethesse növendékeit, magának is so­kat kell tanulnia, mert csak azt taníthatja az ember, amiben tel­jes jártassága van. Mesterei legyenek Cicero, Plinius, Politianus, akiket Erasmus a levélírásban mintaszerű Íróknak jelöl meg.2) A stilisztikával, szónoklattannal és a levélírás művészetével együtt jár az irodalmi művek olvasása, amelyek alapját teszik a 1) De radoné stud. Op. 1. 526. R. — 2) De conscrib. epist. 62. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom