Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1910
44 lyekkel, melyek tele vannak lenézéssel a középkori iskolai könyvek szerzői iránt. A latin nyelv tanítására adott utasításai mellett az elemi ismeretek közlésére is vesz magának alkalmat. A gyermek jövendőbeli fejlődésére fontos, hogy kiknek körében kezdi utánozni a hangokat. A dajkától nem tanul latinul s épen azért vigyázni kell, nehogy már a házi körben hibás kiejtést sajátítson el. Azonkívül minden vidéknek és minden nyelvnek megvan a maga sajátos kiejtése, a latin nyelv tanítása könnyű volna, ha spanyol, olasz, francia, német és angol kiilömböző hibákba nem esnének a kiejtésben. (Dialógus de pronunciatione. Op. I. 931.) Minden nyelvi hiba ellen legjobban megóv a gyakorlás. Ajánlja Demonsthenes példáját és a nehéz kiejtésű hangokból álló szavak csoportosítását. A gyermekeket figyelmeztetni kell hibájukra, hogy a szokás- vagy természetadta fogyatkozást elkerüljék. Hasonló fontosságűak az irás és olvasás. Az olvasás elsajátításában azért kell gondosan eljárni, mivel ha mindjárt az első években nem sikerül szert tenni a helyes olvasásra, később nagy erőfeszítéssel sem mutatkozik eredmény. Az olvasás megkönyeb- bítése végett ajánlja Flaccus tanácsát, hogy süteményeket kell készíteni betű alakban s amelyik tanítvány eltalálja a nevét, kapja meg a süteményt. Quintilianus szerint elefántcsont betűket kell készíteni, s a gyermekeknek azokkal kell játszani. Erasmus a maga részéről a sakkozást ajánlja az olvasás megkönnyebbítésére. A sakktábla egyik felére állítandók a görög, a másik felére a latin betűk, noha a sakkozást fáradságosabbnak tartja, semhogy gyermekeknek való volna. A gyermekek ruhájára aggatott díszítések, a kezükbe adott ajándékocskák is ölthetik magukra a betűk alakját, hogy azok ezáltal kapjanak kedvet a betűk megjegyzésére és megnevezésére. Az olvasás megtanulása kivált az emlékezeten nyugszik, de hogy kellő eredménnyel történjék, csak lassan keli haladni. (Dialógus de pronunciatione. I. 929. D.) A helyesírás ajánlásában a mai olvasó érdeklődéssel kisérheti, hogy minő okokból ajánlja az irás megtanulását. A titkárok azt írnak a levelekbe, amit akarnak; néha titkos izeneteket kellene küldeni; minő örömet okoz, ha valaki a királytól sajátkezűig írt levelet kap ; hát a baráti levelek minő kedvesek. (Op. I.
