Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1909
23 Latinnyelv. Heti óraszám 6. Az alaktan ismétlése és folytonos gyakorlása. Az egyszerű mondat. A mondat részei: állítmány, alany, tárgy, határozó, jelző. Részletes tárgyalása különösen a névszók puszta eseteivel kifejezett határozóknak. A beszédrészeknek mondatrészekül való használata. Olvasmányok Liviusból: Brutus az első consul. Háború Porsennával. Horatius, Codes, Mucius Scaevola. Menenius Agrippa meséje. Coriola- nus a volscusoknál. A Fabiusok veszte. Cornelius Neposból : Miltiades, Aristides. Phaedrusból: De rana rupta et bove. De lupo et agno. De cervo ad fontem. De Ieone, sene, apró, tauro, asino. De vulpe et hirco. De pavone ad Junonem. De vulpe et uva. Egy pár könyvnélkül. Havonkint két iskolai Írásbeli dolgozat. Kk. Latin nyelvtan gimnáziumok számára. II. r. Irta Csenged János dr. Latin Olvasó és Gyakorló könyv. Szerkesztette Csenged János. Tanította Bujáki Domokos. Németnyelv. Heti óraszám 4. A német alaktan megtanulása és gyakorlása olvasmányok és beszélgetés alapján. Az egyes beszédrészek ragozása és használata a fordított gyakorlatok példáin bemutatva. Az olvasás gyakorlása, kisebb költemények betanulása. Szóbeli fordítások magyarról németre és viszont. Olvasmányok. Die Schule. Das Haus. Die Wohltaten. Der menschliche Körper. Das Familienleben. Unser Garten. Das Vaterland. Das Jahr. Das Lamm u. der Wolf. Die Haustiere. Mittagessen im Hofe. Die Eisenbahn. Der sterbende Löwe. Königliche Belohnung. Im namen Gottes. Mutterliebe. Mein Vaterland. Gute Nacht. Bächlein. Kapelle. Könyvnélkül megtanultuk az olvasmányul tárgyalt kis költeményeket. Havonkint két iskolai írásbeli dolgozat összefüggésben nyelvtani szabályokkal. Kk. Orosz Lajos: Német Olvasó és Gyakorlókönyv teljes nyelvtannal. Tanította Riszner Ödön. Történelem. Heti óraszám 3. Magyarország történelme a legrégibb időktől a mohácsi vészig. Kk. A magyar nemzet történelme. I. rész. Irta Ujházy László. Tanította Bartalis József. Földrajz. Heti óraszám 2. a) Amerika és Ausztrália körrajza, hegyei, vizei, szigetei, éghajlata, növényzete, állatai, lakosai és országai. A déli sarkvidék. — b) A mathematikai és fizikai földrajz alapismeretei. Világrészek, óceánok; a partvidékek és a belföld tagozatai. Szárazföldi vizek, A tenger, annak
