Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1908
7 jóllehet ugyan, hogy a vármegye alispánja október 4-től 26-ig, vagyis három hétre vörheny járvány címén az iskolába járást a gimnáziumban is betiltotta, de magából a tanuló ifjúságból vörhenyt csak 7-en állották ki s valamennyié enyhe lefolyású volt. Az intézeti orvos és egészségtan tanár év elején az új növendékeket megvizsgálta, a kétszer be nem oltottakat beoltotta. Szemvizsgálat kétszer volt; a hatósági orvos egyetlen gyanús betegségi esetet sem talált. A fertőző betegségek közül előfordult: vörheny 7, kanyaró 1, rüh 3 esetben. A fertőző betegséget kiállott, vagy ilyenekkel egy lakásban lévő tanulók iskolába bocsátásáról a következő alispáni rendelet intézkedik : „Miután több ízben előfordult, hogy a fertőző betegségekben megbetegedettek s a velők egy családban lakó többi egészséges gyermekek az iskola látogatásától különböző időtartamra lettek eltiltva s hogy az orvosok egyéni felfogásából eredő véleménykülönbség folytán keletkezhető nézeteltérésnek is eleje vétessék, a kitiltás tartamát az egész vármegyére kötelezőleg a következőkép szabom meg: 1) Hasi és küteges hagymáznál 6 hét. 2) Diphtériánál 6 hét (beleértve a Croupotis.) 3) Vörhenynél 6 hét. 4) Hólyagos himlőnél 6 hét. 5) Bárányhimlőnél és álhimlőnél 3 hét. 6) Hökhu rútnál 6 hét. 7) Vérhasnál 4 hét. 8) Kanyarónál 3 hét. 9) Járványos agygerinclobnál 2 hét. 10) Fültőmirigylobnál 2 hét. Ezen határidők mindenkor a minimumot képezik, a menynyiben tehát a beteg ezen időn belül tökéletesen nem gyógyulna fel, úgy az eltiltás tartama a tökéletes felgyógyulásáig tart. Az itt meghatározott időn belől a beteg semmi körülmény között nem bocsátható iskolába. A hatóság minden esetben köteles azon iskola elöljáróságát, melybe a beteg jár, a fertőző betegség fellépéséről haladéktalanul értesíteni, a beteget ésa vele egy családban lakó egészséges
