Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1905
VI minden reménye és egész jövője, mert ti tőletek vár új erőt és az egészség épségét. De mivel nem vagyok oly szerencsés, hogy mindegyitekhez személyesen ellátogassak, ezt a levelet szerkesztettem, a melyben több héten át veletek együtt fontolóra veszem azt a kérdést, a mi reátok nézve a legfontosabb, hogy mi az élet, milyen föladatokat kell életünkben megoldanunk, mi az ö célja véglegesen és érvényesen. A ti boldogságtokért arra vágyom, fiatal barátaim, hogy mindegyitek kora ifjúságától fogva megbecsülje emberi méltóságának zászlaját és senki ne törjön ki köziiletek a kései és keserves panaszra: eltévesztettem életemet. Mit jelent tehát az élet és milyen föladatokat kell a földön teljesítenünk ? I. Hamis elméletek az élet felől. Epikureizmus. — A régi és új epikureusok szerint az ember a véletlennek gyermeke. Valamint a kocsikerék fordulásakor por keletkezik, hogy ismét elmúljék, úgy támad a világmindenség körforgása nyomán sok millió porszem, a kiket embereknek nevezünk. Mi végre szüli őket a természet, senki sem tudja: a természet vak és öntudatlan. Isten nincsen, nincsen a testtől különböző lélek, ennélfogva felelősség sem terhel senkit sem tetteiért, az élet bevégződik a földön. Ezért az ember csak arra vessen ügyet, hogy életét a lehetséges legtöbb örömben részesítse. — Az öröm minden, aki azt eléri, boldog. Tanítja egy francia cinikus. E theóriának követőit a Bölcsesség Könyvének szerzője jól ismerte, amidőn szájukba ilyen szavakat ad:
