Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1905
25 Latinnyelv. Heti óraszám 6. Az alaktan ismétlése és folytonos gyakorlása. Az egyszerű mondat. A mondat részei: állítmány, alany, tárgy, határozó, jelző. Részletes tárgyalása különösen a névszók puszta eseteivel kifejezett határozóknak. A beszédrészeknek mondatrészekül való használata. Az egyszerű mondatok nemei. Olvasmányok; Liviusból: Brutus az első consul. Háború Porsennával. Belső egyenetlenségek. Az adósok mostohasorsa. A volscus háború. Valerius Menenius Agrippa meséje. Martins Coriolanus. A Fabiusok veszte. Cornelius Neposból: Miltiades, Themistocles, Aristides, Calo gnomáiból szemelvények. Költői idézetek. Phaedrusból 6 mese. Egy pár könyvnélkül. Ha- vonkint két iskolai Írásbeli dolgozat. Kk. Latin nyelvtan gimnáziumok számára. II. r. Irta Csengeri János dr. Latin Olvasó és gyakorlókönyv. Szerkesztette Csengeri János. Tanította Péter János dr. Németnyelv. Heti óraszám 4. A német alaktan megtanulása és gyakorlása olvasmányok alapján. Az egyes beszédrészek ragozása és használata a fordított gyakorlatok példáin bemutatva. Az olvasás gyakorlása, kisebb költemények betanulása. Szóbeli fordítások magyarról németre és viszont. Olvasmányok: Die Schule. Das Haus. Das Lamm und der Wolf. Die Wohltaten. Der menschliche Körper. Das Familienleben. Unser Garten. Das Vaterland. Das Jahr. Der Fuchs und die Katze. Der Löwe und der Hase. Der pfifige Bauer. Mein Vaterland. Gott und die Eltern. Gott ist ewig. Das Bächlein. Könyvnélkül megtanultuk az olvasmányul tárgyalt öt kis költeményt. Havonkint két iskolai írásbeli dolgozat összefüggésben a nyelvtani szabályokkal. Kk. Német Olvasó- és Gyakorlókönyv teljes nyelvtannal. Irta Orosz Alajos. Tanította Hass Károly. Történelem. Heti óraszám 3. Magyarország történelme a legrégibb időktől a mohácsi vészig. Kk. A magyar nemzet történelme. I. rész. Irta Újházi László. Tanította Csiky Miklós. Földrajz. Heti óraszám 2. a) Amerika és Ausztrália körrajza, hegyei, vizei, szigetei, éghajlata, növényzete, állatai, lakosai és országai. A déli sarkvidék. — b) A mathematikai és fizikai földrajz alapismeretei. Világrészek, óceánok; a partvidékek és a belföld tagozatai. Forrás, csermely, patak, folyó, folyam. A folyamvidék, tavak, mocsarak, fertők, lápok. A tenger, annak vize
