Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1903
14 Deák állította össze a külömbözö követelések oly meg- egyezletésével, hogy a munka minden töredéket kibékített. A Nyilatkozat első sorban az ellenzéknek jövőben követendő eljárását körvonalozza. „Az ellenzéknek minden alkotmányos országban egyik természetes hivatása a kormány irányában az ország minden érdekeire nézve mind jog és törvényszerűség, mind helyesség és célszerűség tekintetében ellenőrködni. ... Az ellenzést vagy pártolást nem személyekhez, hanem tárgyakhoz és lényekhez kötjük s a kormánynak csak oly lépéseit fogjuk helyteleníteni, sőt tehetségünk szerint ellenezni, melyek formájokban vagy lényegükben törvényelleniek vagy következményeikben a haza közérdekeire s az alkotmányos élet fenntartására és kifejlődésére károsak.“ (Besz. I. 017. 1.) Azután a sérelmek felsorolása következik, melyek részben már régiek, részben újabb keletűek voltak. A legközelebbi országgyűlésen megvalósítandó követelmények közé föl voltak véve : a közteherviselés, a nemesek jogegyenlősége, a törvényelötti egyenlőség, az úrbéri viszonyoknak kárpótlás melletti megszüntetése, az ösiség eltörlésével a hitel és birtokszerzés biztosítása. A Nyilatkozat kiterjeszkedik az osztrák örökös tartományokkal való viszonyra is, de az 1790-ki X. törvénycikkelyhez ragaszkodva, mely kimondja, hogy Magyarország szabad ország s egész törvényhozási rendszerében független ; tehát semmi más országnak vagy más országnak alá nem rendelt. „Nem akarjuk mi hazánk érdekeit az összes monarchia egységének s biztos fenn- állhatásának érdekeivel ellentétbe hozni; de más részről törvénnyel, igazsággal s méltányossággal ellenkezőnek tartjuk, midőn Magyarország érdekei bármely egyes tartomá- mányok érdekeinek jogtalanul alárendeltetnek, mint ez az ipar s kereskedési viszonyainkra nézve már bosszú időtől fogva folytonosan történik.“ (Besz. I. 622. I.)
