Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1903
10 széket is megfélemlítve lábbal tiporta a törvényes eljárásnál törvényeinktől szentesített eljárást. Ezért az 1839. országgyűlés hevesen kelt védelmére megsértett törvényeinknek. Nem is akart mindaddig a kir. előadások tárgyalásába kezdeni, a míg a törvényeken ejtett sérelem nem orvosoltatik. E gyűlésen tehát keserű támadások hangzottak el a kormány törvénylipró eljárása ellen. S mikor a rendeket felszólították, hogy a szólásszabadság biztosítására alkossanak új törvényeket, Deák Ferenc kijelentette, hogy mikor a sérelmek miatt a régiek is ily gyenge erejüeknek bizonyulnak, nincs szükség új törvényekre, a kormány a régiek épségét őrizze meg. Ez országgyűlésen is Deák Ferenc vezeti azon pártot, mely a nemzet jogainak érvényesítését követeli. De épen e küzdelmek miatt ez országgyűlés semmi jelentős alkotással nem dicsekedhetik. Annyit azonban elértek a rendek szívós kitartásukkal, hogy a politikai foglyok visszanyerték szabadságukat és az országgyűlés berekesztése után a kormány még a sajtó rendtartás szigorúságán is könnyített. A kormány tehát megtanulhatta, hogy morális erő a nemzet legnagyobb kincse s az oly felszólalás, melyet csüggedni nem tudó morális erő támogat, hatalom; kormány és nemzet meggyőződhetett arról, hogy erejöket a törvénynek s igazságnak ösvényén egyesítve szebb jövendőt deríthetnek honunk egére, kétes küzdésben egymást emészti fel a két erő s könnyen veszélybe döntheti a hazát és fejedelmet; ha a a kormány és nemzet megtanulták ezeket: akkor a nyereség nagy, mert jövendőnk biztosítva van. (I. 425.) Zala vármegye, mely büszkeséggel volt eltelve nagy szülötte rendkívüli érdemeiért, az országgyűlés bevégezté- vel azzal adott ragaszkodásának kifejezést, hogy Deák F. nevére 2 ifjú nevelésére alapítványt tett.
