Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1902
42 megsegítését az arianus nyugati góthok és burgundok ellen. Ezt várta ő is és vállalatainak vallásos színt adván, a burgund királyt Gundobaldot meggyőzte, és adófizetésre kötelezte. Majd II. Alarikot, a nyugati góthok királyát is haddal támadta meg, mert a burgundoknak segítséget adott s a katholikusokat üldözte s legyőzvén, őt a Breviárium Alaricianum kiadására kötelezte. Azonban nem tartották be intézkedéseit, Chlodvig védelmére kelt a katholikusoknak és Alarikot egy ütközetben életétől is megfosztotta. Dél-Galliában, mely most már az övé lett, mellőzte a góthokat s helyükbe frankokat és rómaiakat alkalmazott. De a katholikus vallás nem tette szelídebbc Chlodvig pogány lelkét sem s épen annak felvétele után irtotta ki összes rokonait. Csak ezeknek vére árán mondhatta magát az egész frank birodalom urának. 46 éves korában, Párásban 511-ben halt meg, miután az első frank egyházi zsinat határozatait megerősítette. Érdeme, hogy a mai kor egyik leghatalmasabb birodalmának vetette megalapjait, a félművelt burgundok és nyugati góthok rovására, kik amúgy is csak múlékony hatalmat gyakoroltak. „Hozzáfűződik tehát az állam- alapítás dicsősége s utódai a nagy forradalomban, vagy az utolsó nagy nemzeti háborúban is követték példáját : eszközökben nem válogatva szolgálták mindig a nemzeti nagyság biztosításának dicsőséges feladatát. A frankok és Chlodvig is, ki a rómaiak közt nőtt fel, a rómaiak barátjainak tartották magukat s igyekeztek eltanulni a társadalmi rendet cs kormányzatot. Syagrius legyőzése után, a frankok nem mint egész nép költözvén oda, nem voltak sokan s nem háborgatták a régi birtokosokat. Különben sem szerették a komoly- ügyeket s vadászni, mulatni inkább óhajtottak, mint a városokban lakni. A régi hatóságok pedig elég alkalmasak voltak az adó behajlására, mikhez a királyi ügyészek is gyakran fordultak szükségeikben. A barbárok megmaradtak a katonáskodás mellett s a kormányzás és belűgyek unalmas dolgait a rómaiakra bízták. Ezt a dolgot szolgainak tartották s mint katonák előkelőbbeknek, jobbaknak is hitték magukat. Ha a rokkant harcos nyugalomra vágyott, egy darab földet kért királyától, vagy foglalt magának. Mások hatalmas birtokokra tettek szert, melyeket a rabszolgák és haszonbérlők dúsan jövedel- meztettek s oly hatalomra tettek szert, hogy uralmukat és hatalmukat még a szegényebb sorsú frankok is nyögték. Maguk a rómaiak is
