Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1902
38 modnia, hogy trónját megtarthassa. A papság politikai hatalma és befolyása elkeserítette a világiakat és később oly zavarok támadtak e két párt versengéséből, melyeket jóvá tenni sem lehetett. A püspök a maga területén beleszólhatott a bírák ügyeibe is és az Ítéleteket felülvizsgálhatta. A defensor a rendre, az adók pontos fizetésére és kereskedelemre ügyelt fel. A tárgyalásoknál a szegény, ellenfelével egyenrangú emberre bízhatta ügyét, ha az gazdag volt, hogy őt képviselje, míg magasabb állású egyénnek tilos volt a beavatkozás, hogy tekintélye ne zavarja az ítélet igazságát.1) A rabszolga is beperelhetett akármilyen szabad embert. A rendes törvényszékek függetlenségét pedig úgy biztosították, hogy azokból a püspököket s a királyt is kizárták, de a felsőbb fórumot ők képezték, mert a törvényszékek ítélete ellen a püspökökhöz és hercegekhez lehetett fellebbezni.1 2) A bíráknak nem volt. szabad semmit elfogadni.3 4) A vesztegetést szigorúan megbüntették. A nyugati gótli törvények csak szabadokat és rabszolgákat ismertek. A rabszolga pedig fokozatosan a szabadság állapotáig emelkedhetett ; innen van, hogy oly nagy külömbség nincs is köztiik- Inkább arra ügyeltek, hogy a szándék és okok, lelki állapotok, körülmények mérlegelése s figyelembe vétele mellett mondják ki Ítéleteiket. A szolga urának életével és becsületével nem tartozik. A kereszténység szelleme itt már határozottan kitűnik. A nő rangja a családban egyenlő lett az apáéval s mint nagyon tisztelt intézmény a házasság felbonthatlanná vált. Leányok épen úgy örökölhettek, mint a fiúk s az anya birtoka csak haszonélvezeti joggal volt a férjé, kinek halála után az asszonyra újból vissza- szállt. A rómainak és góthnak a házassága érvényes volt.1) A vcg1) Hoc est, nec comes, nee miles, nec magister in civilibus causis intor negotia privatoruni exactor nec executor esse praesumat. 2) Cuiusquunque causa discussa in judicio vei judicata fuerit, ot hanc ipsam litem reparare tentaverit, si legibus judicata non fuerit, prius judicium non valebit quod si apud eos, qui judicaverunt, vei apud alium judicem ipse, qui reclamat, iterum legibus fuerit superatus. 3) Ofíiciales judicum venales esse non audeant. Ut nullum praecium a litigantibus aut pro introitu vei egressu, séd tarn divites, quam pauperes sine ullo proemio audiantur. Quodsi iudices rapaces esse voluerint, gladio puniantur aut dominicis auribus referatur. 4) Recesvinth (672). Ob hoc meliori proposito salubriter censemus, ut tam Gothus Románam, quam etiam Gotham Romanus si sibi conjugem habere voluerit, praemissa petitioné dignissima, facultas ei nubendi subiaceat,
