Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1902
iti fosztja ázokat valódi értelmüktől, Hozzájárult még Áthalarik 1 d fenyítö s a perfolyamra vonatkozó cikkelye. A király maga fölött nem ismert birót, ő volt az egyedüli törvényhozó. A király személye a központ, élete az államnak s személyiségétől függ annak boldog avagy boldogtalansága. A régi nemzeti nagy gyűléseknek semmi nyoma többé. A senatns pedig, az elfajult testület, szolgailag fogadta azon rendeleteket. melyeket a Ravennában székelő államtanács bocsájtott hozzá: „Óhajtom, hogy a szabadság szelleme, rátok összegyűlt atyák! kegyes szemmel tekintsen!" A senatus bókolt és csak „igent" mondott. Kívánja, hogy gyorsan, születés és vagyonra tekintés nélkül szolgálják ki mindenkinek az igazságot. Óhajtja a nép boldogságát s megveti a kémeket,1) kiket a hajdani császárok oly sokszor vettek igénybe egyesek boldogságának a megrontására. A felségsértö halállal és a javainak elkobzásával bűnhődött; a lázadó főnökök s a rágalmazók tüzhalált szenvedtek.1 2) Varázslók, bálványozok,3) sirrablók,4) a szabad vagy leányrablók5), megvesztegetett bírák és tolvajok6) büntetése a halál; a kik hivatalukkal éltek vissza s hamisan tanúskodtak, azokra a száműzetés sanyarúsága várt, avagy négyszeres kártérítés. Gyakoriak voltak s azért súlyosan büntették a betöréseket, gyilkosság, házasságtörés, soknejűség, és a hivatalnokok visszaéléseit. A rómaiak polgári ügyekben a római helytartó ítélete ellen a 1) Edictum 35. §. Is, qui quasi spécié utilitatis publicae, ut si necessaria faciat, delator existat, quem tarnen nos execrari omnino profitemur. 2) Edict. 107. §. Qui auctor seditionis, vei in populo, vei in exercitu fuerit, incendio concremetur. 3) Edict. 108. §. Si quis pagano ritu sacrificare fuerit deprehensus, arioli etiam atque umbrarii, si reperti fuerint sub justa aestimatione convicti, capite puniantur. 4) Edict. 110. g. Qui sepulchrum dostruxit, occidatur. ö) Edict. 59. §. Qui ingenuam virginem per vim corruperit etc. G) Edict. 41. §. Qui falsum fecerit, vei sciens falso usus fuerit, aut alte- rum facéré svaverit, aut coegerit, capitali poena feriatur. Edict. 3. §. Judex, quod immerito provincialibus rapuerit, amissa digni- tate, qua male usus erat, in quadruplum reddat. Edict. 56. §. Abactor animalium vei gregum atque pecorum alienorum, sive ea de stabulis sive de pascuis abegerit, gladio puniatur. Edict. 91. §. Qui testibus pecuniam dederit, ut falsum testimonium dicant, vei certe quod sciunt taceant, aut non exprimant veritatem, vei judici praemium dederint, ut sententiam contra justitiam dicat, vei non judicet, humi- liores capite puniantur, honestiores bonorum suorum ainissione mulctentur.
