Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1901
. - - ,, !> _ ^ K Sírjatok virágok Elnémult Czuczor. Elnémult az erdő Kárpát oldalán Nem hallgat pedig benn’ Csak egy csalogány „Deres a fü“ — könye Hull rá annyiszor Sírjatok pacsirták Elnémult Czuczor. íme t. Közönség ! röviden vázoltam Czuczor életét csak azért, hogy mint embert, mint költőt és tudóst annál jobban megismerhessük. Mi őt ma mint irodalmunk egyik kimagasló alakját, mint a tiszta nemzeti érzés költőjét ünnepeljük. Vessünk tehát egy futó pillantást irói működésére. Abban a korban lépett fel, midőn megindult a szellemi forradalom az új, az ifjú Magyarország megteremtésére. A közvetlen múlt semmi örömet nem okozhatott, a jelen nem sokat ígért. „Pangó, ködös légben éltünk —* írja Toldi — melyet szellő meg nem ingatott, melyen napfény át nem hatott: a nemzet története egy befejezett múlt vala jövendő nélkül !“ „Múltadban nincs öröm Jövődben nincs remény — kesergi a hazáról Bajza. „A tehetetlen kor jött el, puhaságra serényebb Gyermekek álltak elő az erősebb, jámbor apáktól . . . igy sir az ősi dicsőséget zengő Vörösmarty. Ámatörténelem tanúsága szerint a Gondviselés nem hagyja el a népeket, melyek nagy tettekre vannak hivatva, nem hagyja el, ha erkölcseikben meg nem romlanak. És a magyarra ez a fojtogató, nehéz köd nem erkölcsi romlottságának miatta ült, hanem a megelőző korok áldatlan politikája következtében. Kellett tehát, hogy megmeneküljön. És támadnak férfiak a közélet minden terén, irodalomban és politikában, kik vállvetve egy célért küzdenek : a rendi Magyarországból modern nemzeti államot alkotni. Előáll Széchenyi s a Hitel Világ és Stádium
