Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1899
42 Straubert is az id. Telepy Károly mellett a nemz. színháznál mint diszletfestő működik egy ideig; innen Molnár Györgyhöz szegődik egynyári színkörbe, de mert csekély fizetését sem kapja meg, vándorbotot vesz kezébe s bejárja az ország nagy részét részint díszletfestéssel, részint arcképfestéssel foglalkozván. Ilyen természetű küzdelmek közt a 60-as években Dévára kerül mint magántanító. Innen hívják meg Gyulafehérvárra tanárnak, hol végleg meg is állapodik, ámbár mindjárt tanárkodása elején Aradra is kap kinevezést, de Fogarassy M. akkori püspök a tehetséges tanárt nem akarta elbocsátani. Buzgó tanári működése mellett nem hagy fel a festéssel sem, mert a silány tanári fizetés mellett az életgondját idegemésztő munkával kelle könnyítenie. „Éjjel-nappal — mondá egy alkalommal, — lázas sietséggel dolgozva 1867-től 1887-ig 21 oltárképet, 17 életnagyságú arcképet s nem tudom hány tájképet és csendéletet festettem.“ Nevezetesebb oltárképei : Péter és Pál (M.-Igen), Mindenszentek, Szent Mihály (3-szór), Mánakép (többször), Kér. Szent János, Angyali Üdvözlet stb. Utolsó képe. mintegy hattyúdala a piski templom számára festett nagy oltárkép, mely Sz. Istvánt, az első magyar királyt ábrázolja. A kép 260 cm. magas, 170 cm. széles, s rajta István király az oltár előtt térdelve felajánlja Magyarországot a bol- dogságos Szűznek. Az érd. róm. kath. irod. társulat hetilapja a Közművelődés 1886. jun. 12. számában így ír e képről: „Az első benyomás, melyet e gyönyörű, természethű kép gyakorol, lekötő s a néző szeme teljes nyugodtsággal marad csüngve rajta, mert nem festett képet, hanem valódi, élő alakot vagy legalább szobrot vél maga előtt látni.“ A festésen kivül az irodalommal is foglalkozott, s főleg Erdélynek természeti és történelmi nevezetességeit ismertette rajzok kíséretében a külömböző képes lapokban, de főleg a „Magyarország és a Nagyvilágban.“ Mint rajztanár iskolánknak a bécsi 1873. világkiállításon kitüntetést szerzett, a millenniumi kiállításunkon pedig ügybuzgalmáért elismerő oklevelet kapott. Büszkén hivatkozhatik arra is, hogy Kádár Gábor, kinek most Párisban világhírű műintézete van s kinek Munkácsy képmásolatait ma már mindnyájan gyönyörrel szemléljük, az ő tanítványa volt, sőt egyenesen az ő
