Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1898
iő tündöklő alakot, hogy azokat a magyar példányképekűl szeme előtt tartsa, életének bajokkal és szenvedésekkel telt útjában hozzájuk forduljon, nemes erényeiket kövesse, emlékükön felmagasztosúljon. Sz. István, Sz. Imre, Sz. László, Sz. Erzsébet és B Margit nem csupán az egyház kiválasztott bajnokai, hanem a magyar faji erényeinek megtestesítői s legmagasabb fokra íejlesztői. Már őseink bámulattal és szeretettel, kegyelettel és hálával eltelve magasztalják emléküket; életük fensége szent tűzzel töltötte el szivüket s nemcsak áhítatra ragadta lelkűket, hanem nagy elhatározásokra indította, megragadó tettekre lelkesítette. Ez elől a szívet-lelket eltöltő hatás alól mi sem vonhatjuk ki magunkat; nevük hallatára égő láng borítja arcunkat, szivünk mélyét kimondhatatlanul édes melegség járja át, mintha nyolcszáz esztendőnek minden öröme, minden derűje felénk sugárzanék. Nevük varázsa arany fonállal fűzi a jelent a múlthoz, mintha köztük meg közöttünk nem is eseményekben gazdag századok hanyatlottak volna az enyészet ködébe. Közel érezzük magunkat hozzájuk, mivel törekvéseink sok tekintetben megegyeznek a tőlük követett iránynyal. Ők mindannyian a keresztény vallás hitbeli meggyőződéseinek vallói és terjesztői voltak, mi szintúgy a keresztény erkölcsiség diadalát óhajtjuk. A. magyar katholikus ifjúság védőszent- jéűl Szent Imrét választottuk, mintegy annak a kifejezésére, hogy nyolcszáz év múlva sem egyebet várunk a jövő reményeitől, mint lelki tisztaságot, a vallási törvények hű követését ; habár a hit tanításaihoz való ragaszkodás napjainkban már a Sz. Imrééhez hasonló bámulatos aszkezisben nem is nyilvánúl De még más tekintetben is van rokonság öseleink- nek és nekünk maradékoknak a törekvései közt. Sz.
