Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1898

11 A nemzet iránt való szeretete, őszinle rokonérzése e sokat szenvedett nép iránt bizonyára nagyon közre­működött abban, hogy az uralkodó és a nemzet a feledés fátyolát borítva a múltakra, őszintén kibéküljenek. A kiegyezés nagy műve s az ezt betetőző koronázás mutat­ják a mély hatást, melyet jótékony lelke érdekünkben gyakorolt. A részvét, melylyel egy Eötvös halálát kisérte, a könnyek, melyeket Deák Ferenc ravatalánál hullatott, a fájdalom, melynek Andrássy halálakor kifejezést adott, mutatják, hogy nemcsak örömünkben vesz részt, nemcsak javunkat mozdítja elő, hanem szomorúságunkban is részt vesz, fájdalmunkat is megosztja. Az 1889-iki nagy csapás, egyetlen fiának, a trón­örökösnek rettentő halála teljesen megtörte a már akkor gyöngélkedni kezdő királynét. Azóta mintegy önmagának árnyéka járt-kelt céltalanul, sehol nyugtot nem találva, sehol írt és balzsamot, mely örökre vérző szívét gyógyí­tani, örökké égő fájdalmát enyhíteni képes lenne. így érte utói a halál, elvérzett egy nyomorult or­gyilkos tőre alatt, s gyászba boríta ezzel országokat és nemzeteket, fájdalmat okozva mindenütt, hol nemesen érző lelkek vannak. Egy megromlott, alávaló gaz lélek nyomorult tette rabolta meg nemzetünket legdrágább kin­csétől, s vette el fejünk koronáját. Elrémít bennünket a a vallástalan nevelésnek ilyen természetellenes vad haj­tása s méltán a legnagyobb aggodalommal tölthet el. Az az egyháziildözö áramlat, mely a gyilkos szülőhazájában Olaszországban egy idő óta lábrakapott, s fokozatosan mind mélyebb és mélyebb rétegekbe hatol: irtózatos mérték­ben kezdi átkos gyümölcseit megtermeni. A hol a hatal­masok az egyház elnyomását és üldözését tűzték ki cé­lúi, a hol az értelmiség egyházellenes társulatoknak lesz

Next

/
Oldalképek
Tartalom