Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1895

8 később dermedtekké teszi, mintha szélhüdés érte volna1)- Ennek kö­vetkeztében 1586-ban már állandóan ágyban fekvő beteg volt, ezért a lengyel király a tartományfőnökkel egyetértőleg úgy a Zsigmond n<_ vlését, mint az igazgatói teendőket másra bizta'2). Midőn két év níui rendtársait Erdélyből száműzik, Leleszi azt kéri az ország- gyűlés hogy neki engedjék meg az itt maradást, mert ágyából többé te. em kelhet s halála sem lehet már messze. A rendek azon­ban ebbe * ' nyugodtak belé, hanem szekérre tétetvén Kővárra szállították, n. ’v vár akkor Magyarország felé Erdélynek végvára volt. Innen Olási rszágba vitték, de sem ennek enyhe éghajlata, sem a gyakran ml kísérlett orvoslások nem voltak képesek egész­ségét helyreállítani, 1594 febr. 26-án Loretóban elhunyt.3) Fehérvár lakói csa hamar meggyőződtek a jezsuita tanítók ál­dásos működéséről és adó. Anyaikkal s végrendeleti hagyományaikkal igyekeztek számukra kedvezőbb anyagi helyzetet teremteni. Jó pél­dával ismét a lengyel király jár elöl, ki nekik adja a szent- mihálykövi monostort, egy malmot és a korábban adott kert mű­velésére 1 jobbágyot rendelt4). Oláh Bertalan és neje nekik hagy­ják a Boldogasszony-utcában levő házukat és egy szőlőt.’) Nem­sokára egy más házat is örökölnek a temető mellett és ezt 100 írtért értékesítik. ") Ez időben kezdenek állandó iskolát építeni, de ennek sikeres keresztülvitele sok nehézségbe ütközött. Mindenekelőtt a templomot kellett restaurálni és felszerelni, s csak azután foghattak hozzá a collegiumhoz. Báthory István azt Ígérte, hogy évenkint 500 forintot ad mindaddig, mig az összes épületek be lesznek fejezve7). Buz­dítja őket a kitartásra, ígér minden szükséges anyagot s talán ha Isten életét tovább nyújtja közreműködésével úgy a rendet, mint az iskolát egész biztos alapon lehetett volna szervezni. Az 1583-ban Rómában tartott általános jezsuita gyűlés elhatá­rozza, hogy az éjszaki tartományokban bennlakó tanuló ifjakat is tartsanak, részint, hogy a szegényebb sorsúakon ezáltal is segít­senek, részint hogy a nevelés ügyét annál hathatósabban mozdíthas­sák elé0). A cél nagyságától s ezen eszköz alkalmatosságától úgy a király, mint a fehérvári jezsuiták is át voltak hatva, s nem is késtek ily irányban folyamodni pártfogójukhoz. Báthory István ezen célra igér évenkint 1000 magyar aranyat, s forrásául a fehérvári híd áren­1) Brenszk VI. 10. ti. — ü) u. o 5. 7. 3) U. u. 10. (i. — 4) 0. L. 95. C. — 5) U, o. — 6) U. o. — 7) U. o. — 8) Packtier I. 78.

Next

/
Oldalképek
Tartalom