Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1895

39

T á r g y

0

s z

t á 1

y

Összesen

I

31.

111.

IV.

v.

VI.

Vall ásta n.......................

9

2

2

2

2

2

12

Magvar nyelv

...................

6

5

3

4

3

3

2

4

Német nyelv...................—

3

3

3

3

1

2

Latin nyelv ...................

6

7

6

6

6

6

3

7

Görög nyelv...................

—

—

—

—

4

4

8

T

örténelem......................

—

—

—

3

3

3

9

F

öldrajz..........................

2

2

3

—

—

—

7

Természetrajz...................

2

2

—

3

3

3

1

3

Természettan...................

—

—

4

—

—

—

4

M

ennyiségtan...................

4

4

3

3

4

4

2

2

Rajzóié geometria.............

3

3

3

3

—

—

1

2

Testgyakorlás...................

2

2

2

2

2

2

1

2

Összesen . .

27

27

29

29

30

30

172

Műének 2. Román nv. 4 óra.

Két év múlva a természetrajzot az I. és II. osztályban mellőzték s a latin nyelvre és a földrajzra fordították az így megmaradt időt.

Az 1882. november havában tartott erdélyi rom. kath. status gyűlés igazgatónkat igazgatótanácsi előadóvá választotta meg. Az így üresedésbe jövő igazgatóságot elfoglalta •

(11.) Fábián Sándor.

(1883. febr. 1.—1890.)

Született Hiliben (Háromszék m.) 1846 febr. 9. Gymnasiumi tanulmányait Osik-Somlyón és Gyulafehérvárt; a theologiait Bécsben elvégezvén 1871-ben pappá szentelték. Kezdetben püspöki irodai jegyző, 2 évig lyceumi tanár és tanulmányi felügyelő volt. 1874-től mint püspöki szertartó, később mint titkár működött. 1881-ben kanonokká lett. 1882. dec. 24-én nevezték ki gymnasiumi és seminariumi igazgatóvá, mely hivatalát 1883. febr 1-én foglalta el s az 1889/90 iskolai év végéig viselte. Jelenleg címzetes apát és az erdélyi székeskáptalan olvasó kanonokja.

Intézetünk élén 7 és fél évig volt.

A tanítás 1853—1883-ig azon épületben volt. mely jelenleg „Régi Gymnasium“ néven ismeretes. Termei a növekedő létszámhoz képest mind szűkebbeknek mutatkoztak, s ablakai mind dél felé nyilván a hőség gyakran alig volt elviselhető. Hozzájárult, hogy tornatér sem volt, sem pedig az iskolaszolga nem lakhatott az épületben. Ily körülmények közt régóta vágyódtak a jezsuita klastrom után, mely a templommal együtt II. József ideje óta katonai célokra szol