Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1895
11 A kiűzés örök időkre szólott ugyan, de csak hét évig tartott. A fejedelem nem tudta feledni, hogy mint tanítvány hálátlanság bűnébe esett, midőn esküvel fogadta (1580. jan. 2.) hogy soha őket meg sem tűri; közbenjárt azonkívül Carigli Alfonz, egy spanyol eredetű jezsuita, ki Zsigmond gyóntatója és diplomatája volt, s végűi a szövetség, melyet a magyar királylyal és római császárral kötött, s mely a Habsburg- és Báthory-ház közt házasságot is hozott létre. Ily körülmények hatottak közre az 1595. ápril hóban tartott fehérvári országgyűlésen, hol a rendek amedgyesi határozatot eltörölvén a fejedelmet esküje alól feloldozzák s megengedik, hogy a jezsuiták három helyt (Monostor, Kolozsvár, Fehérvár) letelepedhessenek.1) A tanítás megszakadt folyamát újra felvették tehát, de hogy hányán voltak, kik jöttek, erről adataink nincsenek. Annyit biztosan tudunk, hogy az eddigi heljr a tanításra nem lévén elegendő, az új collegium építéséhez fognak hozza, mire nézve a fejedelem a kövek fejtését és a fehérvári határban a tégla vetést megengedi. 1596-ban, midőn a törökverő Báthory diadala tetőpontján állott, vallása iránt való hálából és szeretetből a jezsuitáknak adományozza Tótfalúdot, Ompolyieát, Benedeket, Oláh (Felső) Gáldot, az alsó városban 12, lakott jobbágytelket, az alsó városi régebben említett keidet, továbbá a baromlaki tized negyed részét s a vízaknai sóbányákból elegendő sót. Készpénzül évi ezer magyar forintot, melynek forrásául a tizedárendát jelöli meg. Úgy látszik kiterjedt gazdaságot is folytattak, mert a fejedelem egy más iratában a só mennyiségét évi 400 kősóban állapítja meg. A megélhetésre szükséges adományokon kívül évenkint 400 forintot is utalványoz, hogy a collegium építésével járó költséget is fed ezhessékA) Báthory Zsigmond az erdélyi fejedelemségről lemondván 15 98. elején Oppelnbe távozott, s Rudolf biztosainak megérkezéséig a kormányt a volt fejedelem neje Habsburg! Mária Krisztina vitte. Ez a tanító szerzet iránt való jóindulatának kimutatására 600 kősót utal a vízaknai bányákból.3) Ez időben Fehérváron két iskola volt, a jezsuitáké és a protestánsoké, mely utóbbinak fennállását úgy az 1591, mint a 95-iki országgyűlés biztosítja. Úgy látszik a katholikus iskola nagyon veszélyes vetélytárs lehetett, mert a protestánsok 1598. szeptember 1] Erd. Orszgy. III. 472. — 2J 0. L. 95. E. 0. — 3] 0. L. 95. g.
