Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1894
7 eget s megtölti a természetet istenekkel, felvisz az Olymposzra s harczi riadók között hordoz; mig elmond mindent, mit a régiek hittek és cselekedtek: addig Hesziodosz éles szeme az istenekről és hősöktől szóló mondákban az erkölcsi világrend csiráit pillantja meg s azokat bölcseleti rendszerré igyekszik kifejteni. A félistenben az embert látja, mint az élőkor történetének alakját és tetteiben ethikai rugókat keres. Benne nemzete öntudatra ébred. A külső forma nála is a hexameter. Azonban mintha nehezen simulna az uj tartalomhoz, többé már nem oly kecses, nem oly kellemes, mint Homérosznál; a versezet finom árnyalatai elmaradnak s olvasásuknál ritkán jut az ember valódi költői élvezethez. Mind a mellett nem lehet tagadni, hogy nyelve elég eleven s tömör szerkezetével mesterre vall. Általános vonása a nemesség és komolyság. Szerették is a görögök történetük minden szakában s mig kortársai a szellemi elő- haladás példáját tisztelték benne, addig a későbbi atticismus emberei is kegyeletben tartották ez ódonszerü szent költészetet. 1.) Áttérve most müveinek ismertetésére, első helyen emli- tem az Ergát. Ezt Pauszaniasz is (IX. 31.4.) egyedül hiteles hesziodoszi költeménynek tartotta s egyúttal ez van lcgkevésbbé megrontva. Alapeszméje, hogy a jog utoljára is győz a gőgös elbizako- dáson. Azért az állatoknak Zettsz azt a törvényt adta, hogy egymást felfalják, az embereknek, hogy a jogot őrizzék. A költemény Erisz rajzával kezdődik. Van jó Erisz, kit tisztelni kell, mert munkára serkenti az embert és van rósz Erisz, kit kerülni kell, mert czivódást okoz. Panaszkodik Perszesz rosszasága miatt, azután pedig Prometheuszszal Pandora gyönyörű mondáját vezeti be. Prométheusz tüzet lopott az égből és lehozta az embereknek, miért Zeüsz megharagudván, elhatározta hogy megbünteti az embert. Megparancsolta tehát Hephaisztosz- nak, hogy földből nőalakot készítsen, melyet azután minden isten a maga adományával ékesített fel. Athene a szövés mesterségével, Aphrodite szépséggel, Hermész ravaszsággal ajándékozta meg; azután a Chariták és Horák minden kedvességgel és bájjal felékesiték s Pandorának nevezték. Az Argoszölö elviszi Epimetheoszhoz, ki nagyon megörül a leánynak. Itt kerül aztán Pandora kezébe a végzetes szelencze, melybe
