Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1894
4 Áz ion eposzokban, melyek t. i. emezek befolyása alatt készültek, a didaktikus elem már kezd háttérbe szorulni. Az anyaországban ugyan is, valamiut a heroikus eposz helyett a genealogikus lép előtérbe, úgy a gnómikus költés is önállólag indul fejlődésnek, minek későbbi eredménye, hogy az eleinte csak egyes gnómákban nyilatkozó tanító elem csakhamar kisebb eposzokban és tanító költeményekben kezd magának érvényt szerezni. Ily gnómák lehettek a delphii jóslóhely hexameteres feliratai, az ismeretes yvwíh ősaufóv stb. Valószínű továbbá, hogy a Lynosz, Orphaiosz és Muszaiosz féle emlékek is, melyeknek körvonalai a messze távolból elénk tUnedeznek, habár lyrikus formában, erkölcsi tanokat adtak elé. Nem különben a hét bölcsnek tulajdonított aranymondások, bár a hét bölcs személye nincs a hagyomány utján eléggé tisztázva. Az e fajta tanitó költészet a Peiszisztratidák alatt virágzott leginkább s használata gyakorlati irányt nyert az által, hogy pl Hipparchosz az útjelzőket és határköveket ily gnómikus feliratokkal látta el, melyekből egy napjainkig fenmaradt. Így készült, elő lassanként az út a nagyobb didaktikus eposzhoz, melynek kétségen kiviil legrégibb ránk maradt példája, Hesziodosznak Munkák és Napok (Erga kai Hemeraij ez. müve. Ez a didaktikus eposz egészen sajátos jellegű. A gyermeki egyszerűség, életvidámság, az olymposzi derű, mely az Iliász és Udyszszeia költőjével úgy látszik örökre eltűnt, fájdalmas reflexióknak, a lét nagy kérdéseinek enged tértsnaivság helyett öntudatos erkölcsi felfogás nyomul előtérbe. Es e változás érthető is. Homérosz és Hesziodosz közé, ba nem több, legalább egy emberöltő esik, mely kevés pillanat ugyan egy nép életében, de különösen azon a ponton, bol a történelem megindul, hatás nélkül nem maradhat. S e hatás a költésbe esznrélést, bölcselkedést szokott bevinni. Továbbá más vala az ionok sorsa, inás a hoiotoké. A boiot ember léte első pillanatában küzdött a természettel; az élet gondjai, a földmivelés terhei foglalkodtaták, mig az ion tengerpart élénk forgalma, barbár népekkel való érintkezés, idegen országok mesés Ilire a gyarmatlakók képzeletére hatás nélkül nem maradhatott. Eltekintve tehát Hesziodosz személyes
