Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1893

— 122 XXII. XXIII. és XX1Y. Ugyaz Iliászból mint az Odyss. az iskolában nem tárgyalt részek házi olvasmányul szolgáltak Tk. Magyar írod. Olvasmányok. Dr. Jancsó Benedek. Homcros Iliása, Kempf Józseftől. Homeros Odysseiája, u. a. Görög hit­életi s Magánrégiségek. Szerel emhegyi Tivadartól. Tanította . Pál Antal. Szabadkézi rajz. Heti óraszám 2. A szinezés folytatólag Renaissance diszitményelemek kihuzogatva. Vegyes stylii és különféle ékítmények az építészet köréből, kezdetben graplii- kus, később d o mbor u (gypsz) minták után egyszerű és mély árnyékolással. A szépia használata. —■ Tanította: Strau- bert Ödön. Történelem. Heti óraszám 3. Az uj kor története. Felfe­dezések, hitújítás a tudományok és művészetek fejlesztése. Műveltségi állapotok. Vallási és nemzeti harezok. Fejedelmi önkormányzat. A nagy franezia forradalom. Napoleon korszaka. Tk. Vaszary Kolozs Világtörténelme. III. köt. Újkor. Taní­totta : Csiky Miklós. Állattan. Heti óraszám 3. Az állatok élete és szerveinek leirása általában és a szervek berendezése alapján az állat­osztályok megismertetése. Az egyes osztályok főbb képviselői­nek leírása, tekintettel hazánkra és a közéletben gyakoribb állatélet jelenségekre, az állatok földrajzi elterjedésére. (Ki rándulás a szabadba, górcsövi kísérletek.) Tk. Roth Samu : Az Állattan Alapvonalai. Tanította: Dr. Cserui Béla. Mennyiségtan. Heti óraszám 3. a) Algebra. Az V. osztály­ban végzett hatványozási és gyökérfejtési műveletek ismétlé­sével ezen műveletek általánosítása és kiegészítése a tört és tagadó kitevőkkel s egyesítése a két műveletnek. A tetszőle­ges logaritlimusok legegyszerűbb tételei, a Brigg féle logarith- musok részletesen és alkalmazásuk. Egyszerűbb példás kidol­gozása az exponentiális egyenletek köréből, b) Mértan. A sik háromszögtan a hegyesszög függvényeinek értelmezése és áh. rázolása a körben, a pótszögek függvényei, a logarithmusi táb­lák háromszögtani része a derékszögű, egyenlőszárú és egyen­lő oldalú háromszögek megfejtése, a szögfüggvények értelme­zése tetszőleges szögekre, alkalmazása a körben, előjelei, nö­vekedése és kisebbedése, vonatkozások ugyanazon szögek, a kiegészítő és tagadó szögek függvényei között, az összetett

Next

/
Oldalképek
Tartalom