Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1892
67 riumot felmelegitette Ezt a következő részek alkották: a fíitőszoba (prognigenum), melyből a fiitőnyilás (prae- furnium) nyílt, hol ugyanis a tűzhely mellet (fornax) lévő fütőszolgák (fornacarius) a tüzet csinálták, melyet, ha fokozni akartak, szurokkal kent fahasábokkal élesztettek ; továbbá itt volt az alboltozat (suspensura), melyet a meleg légfolyam körüljárva és az oldalfalakba alkalmazott melegségvezető csöveken (tubi vaporarii, fúrni) tömörülve a tepidariumnak a kellő meleget megadta. Végre a fentemlitett üstök (ahena), a melyekben az alveus számára szükséges vízmennyiség forraltatott s ólom vagy esetleg rézcsöveken át abba bevezettetett. A tüzet tehát nem közvetlenül a suspensura alá, hanem a fütőnyilásban levő tűzhelyre csinálták, s a suspensura boltozotait s a melegvezető csöveket csak a tüzelés folyamán keletkezett meleg légvonat hevitette. Ez természetes és igen czélszerü is, mert máskép a füst kimaradhatatlan rakodmánya, a korom, ellepte volna a függő talajt alkotó nagy téglákat s a csövek üregét; miután pedig az alftítési helyiség alacsony volt (70 cm), azt el- és letakaritani nem lehetett azaz az alfütés lehetetlen lett volna, vagy legtürhetőbb esetben el elakadott volna. A fürdőhelyiségek megtekintése után, betértünk a fürdőhöz tartozó melléképületbe is, melyben több rendbeli étterem volt és egy tág, szabad udvar (palaestra), terültekből afűrdővendégekgymnastikai gyakorlatok , labdázás- és más játékokkal jó időtöltést nyertek. Végre, küríilbelöl öt óra tóján, hazafelé ballagtunk, hol már az étkezéssel vártak reánk. A római családnevek. (Praenomina, nominaj cognomina.) Az étkezés csak a családi legszűkebb körben folyt le, csupán egy veudég volt jelen, a házi úr fitestvére, 6*
