Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1892

te be azt, a küszöbnél, de még kunt az utczán, Popi- dia Lucretia az anyósa fogadta, átölelte és megcsókolta, azután pedig vizet és tüzet nyújtottak neki s igy mintegy megtisztúltan férje karjaiba ragadva — átemelte a küszöbön anélkül, hogy azt lábával érintette volna. —

Megjegyezzük itt, hogy a nyújtott tűz és viz a jövőben folytatandó közös élet jelképe. A tűz a házi istenséget jelképezi, a viz pedig az a tisztitó viz, melyet a család minden szertartásnál használ. Igni et aqua accipere, annyi, minta házi életben és isteni szolgálatban társúl fogadniA küszöbön át pedig azért emelte az új férj nejét, hogy a netán megeshető botlásnak a mi rossz ómen lett volna, elejét vegye.

Volt azonban, amint római lakodalomkor hallom, eset arra is, hogy nem a férj, hanem a násznagy (pa- ranympbusj végezte ezt a szertartást,

Ä római házasság formái.

Hazatértünkkor,útközben Puhlius Aelius Marcellus a római házasságról még némi felvilágosítást adott.

Elbeszélé t. i., hogy náluk a házasságnak még egy más módja is dívott, mely szerint az asszony teljesen férje hatalmába jutott. Ezt háromféle képen lehetett megkötni s pedig először az úgynevezett Confarrea- tio-val, a pontifex maximus (a papi társulatnak főnöke), a fiamén Dialis (Jupiternek papja) és 10 tanú jelenlétében akként, hogy a házasulandó pár szentelt rozsból készült kalácsot (panis fnrreus) tört ketté, és azt megizlelte. Másodszor a Coemtio-val, azaz képleges eladás utján (per aes et libram). Az atya, t. i. ki leányát maga szárnyára akarta ereszteni (emancipare). azt ideiglenesen az apai szereppel megbízott egyik ba27