Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1890

;30

3. MAGYARORSZÁG MEGAKADÁLYOZTA A NÉMET CSÁSZÁROKNAK KELET FELÉ VALÓ TERJESZKEDÉSÉT.

A német császároknak Magyarország meghódítására czélzó törekvésével mindjárt első királyaink alatt találkozunk. Síit Piligrin püspök és mások térítési buzgalma is legalább részben erre vihető vissza. De a tényleges beavatkozás Szent István halála után kezdődik. Péter ugyanis 1041-ben önkénye és ledérsége miatt meg lett fosztva a koronától s helyébe Aba Samut választatták.1)

Péter III Henrik császárhoz futott segélyt kérendő a trón visszafoglalására. Henrik kapott az alkalmon, mely őt azzal kecsegtette, hogy Péter által, ha őt a királyságra visszahelyezi, Magyarországra kiterjesztheti hatalmát. Ezért tehát a Pétertől szenvedett sérelmeket, ki elébb a császár ellenségeivel állott szövetségben, elfeledte, sőtőt kegyelmébe is fogadta.1 2) Samu amint ennek liirét vette, betört Németországba, hol serege meg lett verve.3)

Henrik, most igazi oka lévén a háborúra, 10421) Kézai II. 101—2 : Anno ergo regni Petri tertio Principes et nobiles regni Hungáriáé Episcoperum consilio in unum consvenerunt contra Petrum quaerentes sollicite si aliquem de regali genere jioasent reperirc, qui esset idoneus Regnum gubernare, eosque a Petri tyramide potenter liberare. Cumque in Regno talem invenire potuissent ullo medö, ex semetipsis quemdam Comitem nomine Aba sororium S. Stephani super se Regem praefecerunt. Ugyanez Turóczynál II. 36.

2) Turóczy Pars II. Gap. 36. Aba rex his anditis intellexit, quod Caesar intenderet Petro regnum restituere. b) Annál Sangall. 1041 évhez Pertznél I. 84. Cujus infortunium rex piissimus quamvis prius ab eo lae- sus miserans sortem humanae fragilitatis flevit ipsi autem paternum solatium rebus et verbis exhibuit. c) Herimannus Pertznél VII. k. 123. Indeque ad regem Henricum veniens pedibusque ejus provolutus veniam et gra- tiam petit et impetravit. A német irók itt a császár kegyes szivéről és nagylelkűségéről beszélnek, a segély igérés valódi okát pedig elhallgatták.

3) Kézai II. 103.