Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1888

(

7- e = e. Lelkimet io; zgyetzmbe 39; fzlztte 65; mindennek 137 ; Izanya 137. Ez a rendes, de a következők is találhatók :

8. e = zz. így : Mert ki zzzi vagy yzia miltatlan magának itiletet zzzik yzik 158, u. o. vannak ezek is: zzitek, ennetek. Ezen zz a legritkább jelölésmód s csak nagyon ritkán olvasható, úgyszintén a 9. alatti is.

9. z = é. Te en segedelmem es engem fogadó vagy 30; Félén járókát latek 31; e'n lelkem 34, ebben az é é-is lehet.

10. é = e. Az é hangot sem a zárt, sem a nyílt e hangtól nem különbözteti meg az előbbiekben megjelölt s talán még egy-két helyen kívül, hanem rendesen csak e-vel Írja. így: es (== és) 30, ezt mindenütt egyszerű z-vel Írja; idesszges 38; bzke 42 (= béke); setétek 53; ügyekezizl 76; zegzneknek 96 (szegényeknek), nemzőről nemzzsre 104; rzzem (= részem) 108 stb.

xi. é = zz. Mzzg 5, legtöbbször csak: mzg; zzzna (széna) 40 ; mzzges (mégis) 45; etkzzt (étkét) 46; vetkeztet, be- zedzzt 56; lelzzm 78; fzzl (t met) 96; zzl 182; zzg (incendit) 12,; zzyee 223 (= éjjel), heet napon es hzzt eyel 270.

12. é= é. .Értélmet ad 30 (értelmet); félén hrokat 31 (félre járókat); ülvén 140; dicsérlek 158. Ezeken kívül alig fordúl elő, de mindezen szavak is találhatók az z nek más változatú írásával is.

13. i. Az i hangnak egyrészről sokkal nagyobb szerepe van, mint a mai irodalmi nyelvben, mert é helyett is igen gyakran áll, mig másrészt nem használja ott, hol ma élünk vele pl. az is kötőszóban; hanem helyette rendesen z-t ir.

írásában egész önkényszerüleg, minden észrevehető rendszer nélkül három betűt használ, rövidség és hosszúság között legtöbbször semmi megkülönböztetést sem téve. A hol 2-1 ir, ott is majd vonást (,) majd pontot (.) majd semmi jelt sem tesz föléje, kivéve azon eseteket, hol a mai z helyett áll, mert itt lehetőségig hosszú z-vel Írja. Jegyei a következők :

5