Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1887
*9 let és kelet felé fekvő hegy oldalain találhatni; igy a híres Rózsamái, Rózsamái és Sajgó nevű szőlőhegy részeivel; a Gilány, Nagy- és Kisökrös nevű részeivel; a Podej, Rigomál, Borzamál, Előmál és Borpatak részeivel; a Puskaporostorony körüli szőlő a Leánypatak és Pappatak nevű részeivel. A szőlőkertek 340 méternyi magasságig nyúlnak fel a hegyeken. Ugyan e határtól dél felé fekszenek a Bitódomb keleti oldalán levő Kutyamái szőlői, továbbá az északi részben még a Kisfaludhoz tartozó szőlők is. A völgy északi határán vannak a sárdi és bor- bándi szőlők; keleti határán túl, t. i. a Maroson túl van egy kisebb magasságú hegyláncz, melynek Dosa- Peri nevű 378 méternyi és Csetate-Belesi nevű 318 mnyi csúcsai a legmagasabbak. Ezeknek nyugati, Gyfehérvár felé fordított oldalain hasonlóképen szőlőkertek diszknek, főleg Felső- Váradja alatt, Soóspatak felett; továbbá Drombár felett és mellett. Mondhatni tehát, hogy Gyulafehérvár völgye köröskörül szőlővel van beültetve. A mint a völgy déltől észak felé emelkedik, ugyanazon arányban növekedik a növények fajszáma és meny- nyisége, úgy, hogy a legszebb és legritkább növénye, két a völgy északi és északnyugati részeiben találhatniA völgy és a határt képező hegységeken tett magasság-mérések a következő adatokat nyújtják. És pedig: a* _________ _
