Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1887
17 emlitém, hosszan nyúló, szabálytalan négyszög, melynek kiterjedése, délnyugattól északkelet felé egyenes vonalban véve, s pedig a Maros jobb partján levő „Caram- ba“ nevű volt fogadótól a váron és városon keresztül a tövisi ut irányában a Bilak alatti „Ördöghegy- nyilás“-ig terjedöleg körülbelül 9800 méter; a Marostól (Felső-Váradjával szembeni a vasúti indóházon, a város és váron keresztül, egészen Sárdig, tehát a délkelettől északnyugati irányban képzelt egyenes vonal hossza 9700 méter. A déltől észak felé gondolható egyenes a marosportusi hídtól — a katonatemetőn keresztül — a Dumbráva és Kerékdomb hegycsúcsok közötti hegylejtőig 8800 méter. A kelettől nyugat felé a kisökrösi szőlőlábtól a váron és városon keresztül a drombári hidasig fekvő egyenes 4800 méter. Ezen leirt területre terjeszkednek ki leginkább a Gyulafehérvár környékére vonatkozó növényzeti megfigyeléseim. Az ezen határt túllépő feljegyzések részben idegen forrásból is merített növényspecieseket tartalmaznak. Maga a város, mint már említve volt — 226 és a vár a csillagdánál 244 méter magasan fekszik az Adriai tenger színe felett. Minthogy pedig a vár ezen plateau- szerü résznek egészen a keleti s aránylag legmagasabb pontjára s magának az egész völgynek közepére építtetett s mivel maga a völgy elég tágas, mely több oldalról összejövő völgynek központját képezi: elmondhatjuk, hogy a vár az egész vidéket mintegy uralja s _
