Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1886
7 galt.1) Eltekintve ugyanis azon fontos körülménytől, hogy a német trónon épen ezen időben sógora, a szentség hírében álló és szelíd lelkű II. Henrik ült. ki hazánk iránt legkisebb ellenséges indulattal sem viseltetett; István magában is elég erőt érzett arra, hogy a térítést országa területén német papok és szerzetesek által aggály nélkül eszközölje s a politikai ügyekben is azok tanácsával éljen. Szent István erejét legkevésbbé sem becsülte túl, hisz annak fényes tanujelét adta, midőn II. Henrik utódának II. Komádnak, nagyravágyó terve Magyar- országgal szemben épen az ő vitézségén szenvedett hajótörést. István utóda, a külföldi Péter alatt bekövetkezett belviszályok azonban már a német császárok hóditástervét annyira elősegítették, bogy Aba Sámuel magyar király leveretése után Péter, a bitorló zsarnok, 1045. pünkösd napján (május 26-án) a székes-fehérvári székesegyházban a magyar és német udvari nagyok szine előtt Magyarországot III. Henriknek, mint urának, fön- sége alá vetette s a német birodalom adófizető tartományává siilyesztette. A magyar nemzetnek ezen megaláztatása azonban nem tartott sokáig, mert az ország függetlenségének elárulása miatt vérig sértett hű honfiak, Endre királyuk — és különösen Béla herczeg vezérlete alatt — kivívták rövid idő alatt a haza önállóságát és függetlenségét. III. Henrik ugyan most, — miután fegyver*) Ez annál meglepőbb jelenség, mert maga Gizella, Szent-István neje is a német császárok politikájába teljesen be volt avatva és kezükre játszott, miként Kézai Chron. Hang. II. rész 2. fejezet 2. §. 50 l., Marci Chron. 38 l., Chron. Budense 75 l. Thuróczi II. rész 34 fejezet erről megjegyzik: „Regina verő Kysla (Gisella) consilio iniquorum Petrum Uenetum . . . regem fecit super Hungaros, ut pro libitu posset motus sue voluntatis perficere, regnumque Hungarie amissa libertate Teutonicis subderetur.“ Lásd Szabó Károly „Péter és Aba“ Pest. 1872. akadémiai székfoglaló értekezésének 8. lap. 1. jegyzetét.
