Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1886

Victornak 1164. ápril 20-án bekövetkezett halála után a császár által egymásután felléptetett Ili. Paschalis (1164. ápril. 26.) és III. Calixt (1168. szept). ellenpápákat illeti, a magyar egyház nevezetteket talán még név- leg sem ismerte, nem hogy érdekükben kardoskodott volna.

Az egyszer törvényes pápának elismert III. Sándor hazánkban mindvégig az anyaszentegyház fejeként szerepelt, miről eléggé tanúskodnak az okmánytárainkban egyedül csak tőle származott okiratok és pápai rendeletek.1)---------------—

V

6

6

FÜGGELÉK.

Bánffy Lukács esztergomi érseknek Eberhard salzburgi érsekhez intézett és hazai okmánytárainkban eddig kiadatlan levele:2)

„Domino in Christo venerabili Eberhardo Juuauen- sis Ecclesiae Archiepiscopo Reuerendo L. F. Strigonien- sis Ecclesiae vocatus electus qualiscuque, cum irremissi- bili desiderio, si quid valet peccatoris oratio. Vestrae fi- dei constantia, pater sancte, semper in Omnibus, quae Dei sunt, flagrans, et circa Ecclesiae unitatem dissensio- nis impatiens, in praesentiarum cum Ecclesia Dei prauo- rum morsibus laceratur, probatissimo auro probabilior inuenta domiun Dei suo odoré repleuit. Inde est, quod eadem fidei constantia, quae iam dudiun suoruin vnguen- toriun me odoré vobis coniunxerat, nunc cum in tempore probationis, vos spiritu fortitudinis,ita fortém Chri- *)

*) Vesd össze Fejér i. m. II. köt. 175—196. 1. és Wenzel, Monum. Ilung. Hist. VI. köt. 70 1. és XI. köt. 109—-120. 1.

2) Közölve van Tengnagelnél „Vetem Monumenta contra scMsmatícos“ Ingolstadt 1612. Epistola LXX. (131. lap.)