Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1886
tői fogva táplált egyházurasági nézetének érvényesítésére és az oly szívesen idézett Justinian, Theodosius és Nagy Károly példáinak tényleges utánzására. '1) Feltette magában, hogy a hierarchiai pártot kerülő úton ugyan, de mégis lefegyverzi s hogy nyilt, igaztalan fellépésének el- palástolására jogi formával fog élni. Terveinek valósítása végett 1159. október 23-áról a cremai táborban keltezett iratával mindkét pápát az általa 11 GO január 13-án Paviában megnyitandó zsinat birói széke elé idézte.2) A zsinat eredményére már előre lehetett következtetni a meghivó levélből, melyben III. Sándor egyszerűen „Pm- land cancellar“-nak czimeztetett, IV. Auktor ellenben „pápa“ és „római püspök “-ként szólíttatott meg.®) Frigyes a birodalmi főpapokkal egyidejűleg az angol, franczia, spanyol, nem különben a magyar királyt, II. Gejzát, is meghívta a paviai zsinatra, mert ezek köz- remunkálására szüksége volt, 4) A császárnak apostoli *) *) Harzheim, Concil. III. 899. idézi 'Raumer, Geschieht: der Hohenstaufen II. köt. 6. lap. „Ad Caroli imitationem jus ecelesiarum, statum rei pu- blicae incolumem et legum integritatem per tot um nostrum imperiura ser- varemus.“ Lásd továbbá Rahewin i. m. II. köt. 64. fejezetét. *) Epist. Imperat. ad Hartm. Brix., Pertznél i. m. IV. köt. 119. lap. „Curiam solemnem et generalem conventum in Octava Epiphaniae Papiae eelebrandam indiximus . . .“ — Moréna, Watterichnél fi. m. II. köt. 454. 1. „ut illi usque ad proximum caput jejunii Papiam venirent, suas rationes allegaturi . . .“ 3) Lásd a császárnak Rolándlioz intézett meghivó levelét Pertznél i. m. IV. köt. 118 lap., Watterichnél i. m. II. köt. 459 1., Raheu’in i. m. II. k. 65. fejezet. — Vita Alexandri, Watterichnél i. m. II. köt. 383. 1. „Illud prae- terea fratrum animos non mediocriter contristabat, quod idem Imperator Octavianum in suis litteris Romanum Pontificem et Alexandrám Pápám can- cdlarium nominabat.“ 4) Epist. Imperat. ad Hartman. Btix,. és Epist. Imperat. ad Eberhard. Salzburg. Pertznél i. m. IV, köt. 118—119. 1. „Curiam solemnem et generalem conventum . . . Papiae eelebrandam indiximus, ad quam ambos, qui se dicunt Romanos pontifices vocavimus omnesque episcopes imperii nostri et aliorum regnorum Franciáé videlicet, Angliáé, Hispániáé atque Hungáriáé.. Lásd továbbá Epist. Imper. ad Rolmd. cancell. Pertznél i. m. IV. köt, 118.1.
