Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1886

19

átkot, mindenki tisztában volt azzal, hogy Octaviánt a pápaságban csak a császári fegyverek tarthatják fenn.1) S csakugyan az örökvárosban magát mindenkitől elhagyatottnak érezvén, Leo külvárosból, eddigi tartózkodása helyéről Farfába és később Segnibe ment, hol alig sikerűit neki egy bibornokot megnyerni, ki őt a pápai méltóságra felszentelj e.2)

Ily előzmények után mi volt természetesebb, mint az, hogy a vetélytársak ügyüket minél szélesebb körben törvényesnek igyekeztek feltüntetni és párthíveik számának gyarapítása után láttak. Különösen III. Sándor fejtett ki e téren nagy tevékenységet. Tudva ugyanis előre; hogy . Frigyes császár Victor pápaságának elismertetésére minden eszközt mozgásba fog hozni, egy perczet sem mulasztott el arra nézve, hogy állását a különböző keresztény királyok összhangzó elismertetése által megszilárdítsa. 0, VII. Gergelynek a pápai széken méltó utóda és nézeteinek örököse, távol volt attól, hogy állását kizárólagosan a pártján levő bibornokok gépies szavazatának tulajdonítsa; azon elődeitől nyert szent hit és meggyőződés lelkesítette, hogy a bibornokok szavazásának eredményében az Isten akaratja nyilatkozott; ezen hit és meggyőződés adta neki a bátorságot, hogy félelmes ellenfelével — Frigyessel — rendíthetlenűl szembeszálljon! Ezen hitet igyekezett az egész keresztény világnak

») Epist. Alex. ad Jamtensem Archiep., Watterichnél i. m. II. köt. 457. lap; Epist. Cardinal. Vidoris, Ugyanott II. köt. 464. lap; Arnulpus Lexo- viensis. e. h. II. köt. 408. lap. „cmn ipse iám ab eo. qui poterat, coudem- nationis debitique poenam anathematis excepisset.“ Cfr. Bahewin i. m. II. köt. 64. fej.

2) Gerhohus Reicherspergensiv, Watterichnél i. ni. II. köt. 506. lap és Tengnagél, Vetem Monumenta 417. lap. „At verő Octavianus datam in se spernens sententiam, com non haberet legitimos consecratores a Tusculano, qtlem solum bábuit ex cardinalibus et ab aliis duobus ex provincia con- •quisitis manus sibi tandem post mensem fecit imponi.“

2*