Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1884

Hogy ezt annál határozottabban megtehessem, szükséges az összes állatokat jellemző és az emberi nézetek igényeinek és érdekeinek megfelelő csoportokba összefoglalni, melv csoportok a következők lehetnének

1. Feltétlen kártékony állatok.

2. Feltételes kártékony állatok.

3. Részben kártékony, részben ártalmatlan állatok.

4. Ártalmatlan, de alkalmatlan állatok.

5. Részben ártalmatlan, részben hasznos állatok.

6. Hasznos állatok.

Hogy ezen csoportok alakításánál csakis a nálunk előforduló állatokat értettem, az bizonyára bárki előtt is elég világos lesz, mert e tekintetben misem tehetünk egyebet, minta mit a jó nürnbergi várostanács bö’cs határozata kötetett, s melynél fogva ki lett mondva, hogy senkit sem akasztanak fel, mig kézre nem kerítik. Vagy nem is jutalmazzák, mig valami ót nem tett.

S igy igen természetes, hogy a hatáskörünkön kívül eső állatok e szózatom körén kívül fognak maradni.

II.

Midőn a hasznos és kártékony, megkímélendő és szükség esetére kiirtandó állatokról szólok, mindenesetre csakis az emberi érdekeket tartom szem előtt.

De midőn az állatok indokolatlan kínzása ellen szavamat emelem, akkor az emberi becsülethez sppelállok s teljes biztonsággal remélem, hogy fiatal barátaimhoz e tekintetben is nem hiába fordultam.

Igen jellemzően mondja boldogult gróf Lázár Kálmán a hasznos és kártékony állatokról szóló müvében, hogy valamennyi élő lénynyel vele születik az önfentartási ösztön, me y készteti, hogy mindent elkövessen léteiének fentarrására, és e léteinek lehető kellemessé tételére.

Ez az, mi a természetben a soha meg nem szűnő élet- halálharczot, a létért való küzdelmet előidézi ; és ha néha azt hiszszük, hogy ideiglenes fegyverszünet áll be, ez csalódáson alapszik.

Mikor a déli órákban édes nyugalom leng a liget fölött, s a csörgedező patakról azt hisszük, hogy békéről cseveg, csak mi magunkat ámítjuk. Akkor is foly a harcz, foly mindenkor