Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1884

állatot, benne egyebet nem látván, mint csak eszközt, melynek testi erejét ki kell aknázni.

Hadd búsuljon a ló, mert nagy a feje, mondja a köny- nyelmüen gondolkodó ember.

De azt hiszem, hogy fiatal barátaim, ha csak egyetlenegy szép jellemvonást is elbeszélek a ló hűségéről, velem együtt érezvén, másképen fogtok gondolkozni, és mindenesetre egy kissé neheztelni azon gazdákra, kik lovaikat rósz bánásmódban részesítik.

íme a rövid jellemrajz a következő:

Ramont franczia vitéz huszárnak kedves fehér lóra vala; ő ezt úgy szerette, mint jó testvér szereti jó testvérét. Ramont és fehér lova a csatákban mindenütt és mindenkor ott voltak, hol bátorságra és ügyességre szükség volt. Ismerték az egész franczia hadseregben a vitéz Ramont-t, de hü és bátor lovát is. — Az i8oq-ki évben a Duna mellett vívott véres és heves csatában Ramont egy osztrák golyótól szivén találva, hü, fehér lóvárói leesett. Az egész huszárezred holt testén átgázolt, de fehér lova helyt állott és türelemmel várta, hogy ura, kit oly sok csatából már szerencsésen hazavitt volt, most is újból felkeljen.

De hasztalan volt várakozása, mert szegény Ramont meg sem mozdult. Az órák lefolyása alatt türelmetlen lett a fehér ló, gazdájához lehajolt es mindenféle, tőle kitelhető módon igyekezett őt felébreszteni.

Néhány óra letelte után arra közeledtek franczia katonák, kik a jó, vitéz Ramont-t és fehér lovát felismervén, a holttestet felemelni akarták, de lova erre dühbe jővén, nem tűrte, hogy gazdájához közeledjenek. — Urat védte hűségesen patkóival, fogaival, mindenkit ura holttestétől távolt tartván.

Egy franczia huszár, kit a ló megrugott volt, kardjával akarta magát megboszulni a lovon, midőn éppen I. Napoleon azon irányban a csatamezőn átlovagolt. Napoleon észrevette a csoportosulást, odalovagolt és tudakozódott az ott történtekről.

S miután megtudta, hogy itt mi forog fennt és a lovat megpillantotta, mely leereszkedett fővel gazdája mellett állott, megparancsolta, nogy azt békében hagyják.

A közel álló franczia előőrség vezérének pedig meghagyta, hogy aló viseletét figyelemmel tartsák és arról jelentést tegyenek. Berthier franczia tábornagy más napon a következő hivatalos je entést tette Napóleonnak :

„Ramont lova az egész éjen át ura mellett maradt. Napkeltekor észrevettük, hogy feje és lábai segítségévéi a holt tes