Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1884

az apró 3—6 cm. hosszú, akár nemes, akár nem nemes fajok ivadékát sem kíméli ; ehhez járul még, hogy halak fogására kábító szereket, sót repesztő anyagokat, főképen dinamitet is alkalmaz,*) miáltal nemcsak a halakat s azok ivadékát, hanem még az ezeknek táplálékul szolgáló kisebb viziállatokat is pusztítja.*

De legyünk irgalommal a hasznos halak iránt, mert valamint minden állatnak, úgy a halaknak is vannak már az emberen kívül is számos ellenségei és pedig mondhatni igen számos ellenségei. Az ember azonban mégis a legnagyobb ellensége — oktalan eljárásában.

De ha a halakat, ezen hasznos állatokat, saját hasznunkra kímélni akarjuk, akkor meg kell ismerkednünk ellenségeikkel és azoktól meg kell óvnunk a halakat; ilyen ellenségek :

1. A vidui, különösen népes haltavakban és folyókban nagy pusztításokat vihet végbe. Max von dem Borne azt mondja, hogy a vidrák nála 400 nagy pontyból 6 hét alatt csak 48-at hagytak meg.

2. A szürke gém, szintén igen ártalmas rabló ; begyében és gyomrában majdnem mindig halakat találni. Egyetlen egy madár naponként több mint 50 drb 18—20 cm. hosszú halat képes fölemészteni. Rabló mesterségét nappal és holdvilágnál űzi, álló és folyó vizek sekély partjain. Egész csendesen a vízbe gázol és ott figyelmesen lesi zsákmányát. A mint a halacska hozzá elég közel jött, hirtelen gyorsasággal csőrét a vízbe sülyeszti s ritkán hiába. Majdnem mindig eviczkél egy halacska a csőrében.

3. A jegér, apró halacskákkal táplálkozik, és oly vizekben, melyekben sok a pisztráng-ivadék, tetemes kárt okozhat. De ez a szép színezetű madár ép olyan mind a rakonczátlan fiúcska, — ha elriasztják, bokorba rejtőzik s vár, mig a veszély elmúlt és aztán folytatja garázdálkodását.

4. Sokféle ragadozó madár a viz felületére jövő halakra tör.

5. Kacsák, búvárok, kormárok, gödények, hattyúk mind kártékonyak, mert nem csak a halakat, de még inkább a halikrát puaztitják.

6. Ahalak azonban még egészen ember módjára is egymást

*) Ezt igen szigorúan tiltja a mostani törvény.