Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1881

11 -J'-J 1

■

4

előtt idegenszerü életet; növényeket, melyek átmenetet képeznek az állatokhoz; állatokat, melyek a növények módjára virágokat és gyümölcsöt hoznak, mely utóbbiak lehullván, mint önálló lények tovább élnek; állatokkal ismerkedtünk meg, melyek száj- és minden más testi nyílás nélkül élnek s melyek bármikor a testnek bárme-- lyik belső vagy külső részén gyomrot képezhetnek, s alakjukat bármelyik perczben meg-meg változtathatják •, sőt ismerünk oly állatokat is, melyek számosán egyetlen egyeddé összeolvadhatnak.

Tűzkőből, krétából, mészkőből álló egész hegységeket találunk, melyek csupán csak ezen — szabad szemmel nem látható — parányi állatok és növények maradványaiból vannak összetéve, melyek egyszersmind hatalmas földrétegeket képeznek, minő például a Berlin városa alatt levő szivacsszerü, ezüstszürke, ioo láb vastag agyagtelep, mely legalább is 90 moszatfajból van összetéve s melynek felső rétege még a jelenben is tenyészik s folyton növekedik.

A mikroskop által felfedezték, hogy sok betegség és járvány, sárgaláz, cholera, diphteritis stb. ilyen apró, a levegőben mint por széthordott állati és növényi lények keletkezésével s összeköttetésével függnek össze, és idéztetnek elő ; hogy a burgonya , szöllő- és gabonabe- tegségek okozói nem egyebek, mint láthatatlan gombák.

A növénytani kutatásoknál a mohok és moszatok fajainak megkülönböztetését; a vegyész; anyagok legcsekélyebb mennyiségét, az ásványok és kőzetek legkisebb alkatrészeit e segédeszközzel könnyen felismerhetjük.

De ezekenkivül a mikroskop segélyével képesek vagyunk még élelmi szereinkben és általában kereskedelmi czikkekken is előforduló meghamisításokat felfedezni s igy magunkat azoknak káros befolyásától megóvni.

Felteszem és fel is tehetem, hogy olvasóim már előre tudják, hogy mikroskop alatt minő természettudományi eszközt kell érteni, azért e helyen nem tudomá-