Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1881
— 14 — Hogy nem lehet szándékom ezen kis értekezésben a mindennapi életben előforduló esetek mindenikére kü- lön-külön eljárási módszert adni, az önmagától érthető ; mert ezen esetben nem értesítői értekezést, hanem egész könyvet kell vala írnom. Ismétlem tehát, hogy ezen sorok által leginkább csak figyelmessé kívántam tenni az olvasó közönséget a mikroskop közéletben való használatának fontosságára, miért is csak néhány eset felsorolására szorítkozom, de az erre vonatkozó bő anyagból is különösen azon eseteket fogom kiemelni, melyek a közönséges életben leggyakrabban előfordulnak. Tapasztalásból tudhatjuk, hogy igen számos kereskedelmi czikk meghamisított állapotban jön forgalomba; főczélom tehát a müveit olvasónak némi útmutatást adni arra, hogy bármikor meggyőződhessék a bevásárolt holmi értékességéről s igy egészsége megőrzéséről is gon- doskodhassék, mi a mostan általában elterjedt járványokkal szemben nem marad minden érték nélkül. A mindennapi életben leginkább meghamisítva vagy megfertőztetve találjuk az ivóvizet, a tejet, a theát, a chokoládét, a lisztet, a kenyeret, az örlött kávét, fűsze - reket stb. végre még a szöveteket és kelméket is. Az ivóvíz mint nélkülözhetlen tápszerünk érdemli meg első sorban figyelmünket, mert benne sok jó, de sok rósz is rejlik s mondhatni, hogy a legnagyobb mérvben fellépő typhus, cholera, váltóláz, vérhas stb. járványos betegségek nagy részben a kutakból merittetnek, főképen olyan kutakból, melyek tisztátalan helyiségekkel szomszédosak. Az ivóvizet megfertőztetik alsóbb rendű állatok és növények, melyek nagyitóval igen köny- nyen s egyszerű módon felfedezhetők. E végre a gyanús kutvizből tiszta itatóspapíron átszűrünk egy keveset s a szűrőn levő maradékot egy vizcseppel lemossuk s a mikroskop alá tesszük. Ezen maradékból meghatározhatjuk a vízben levő ártalmas anyagok minőségét és arány* lagos mennyiségét. Minő világot látni gyakran ilyen viz* ben ! A legkülönbözőbb parányi testeknek, a csillás és