Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1881
11 Nézzük a levegőben szállongó port, mi alkotja azt? Semmi egyéb, mint kőpor és bizonyos növénycsirák, egy sejtü növénykék, ázalagcsirák s általában a legkülönfélébb állat- és növénysejtek seregei. Ezek forognak körülöttünk, ezeket leheljük be minden lélekzésnél. Kérdezzük tovább : mit mutat egyetlen vízcsepp a mikroskop alatt? Minő sürgést-forgást mutat az! Ezrenként, nyilsebességgel mozognakitt az apró állatok, szabadon úszkálnak fel és le, mint egy tágas tóban, táplálkoznak és szaporodnak az ember szeme-láttára ! A porhüvely, mely a fűszálacskát úgy bevonja mint rozsda a vasat, nem egyéb, mint milliókból álló mikroskopikus teremtmények borítéka. S miből áll a tenger fenekéből felhozott iszap, melyben élő lényt nem is sejtettünk ? Gazdag világa ez a mikroskopikus héjasállatoknak, melyek oly egyszerű szerkezetűek mint maga a sejt. Miből áll a falként fölmagasló krétaszikla? Törjünk le belőle egy darabocskát s nézzük azt a mikroskop alatt: bámulattal fogjuk látni, hogy az egész szikla kimondhatatlan számú parányi állatocskák héjaiból áll, melyek a mérföldnyire terjedő, több száz láb magas sziklákat felépítették. Általában a szabad természetnek bárminő tárgyát tegyük a mikroskop alá, mindig láthatjuk az állat és növényvilág millióit, melyeket szabad szemmel soha sem vettünk volna észre. Ily körülmények között már nem csodálkozhatunk, hogy minden hely, a bérezek hóval borított legmagasabb csúcsától a tenger mérhetlen fenekéig élő lények által van benépesítve. A mikroskop használata az iskolákban a tanítványok előtt uj világot tár fel, mert eloszlatja azon sűrű ködöt, mely szemük elől elfödé azon lényeket, melyek minden életnek bázisát képezik, azon bázist, melyen még mai napig minden állat- és növényélet alapszik. Valamint jelenleg a mikroskopikus állatok és növények azok, melyek legkorábban megjelennek és legkésőbben tűnnek el; melyek bármely viszonyok közé leginkább be**
