Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1880

torságot kap, vállalkozóvá, szabadságszeretővé és büszkévé lesz. Vukasovieh meg is jegyezte, midőn a fiumei utat épité, hogy ő a tengermelléki lakossal lehetetlent nem ismer ; Kossuth pedig azt mondá, hogy itt meríthetni a férfias elhatározottságnak osepjeit, melyek az emberekből titánokat alkotnak. A hullámok megfris- sitik és fölelevenitik az ember lényét, erkölcsi és értelmi tehetségeit művelik és állandó előhaladásra vezetik. A függetlenség érzete a jólét és gazdagság kíséretében szabadság élvezésére és szabad institutioknak alapítására buzdit. Innen van az, hogy a tengerparti államoknál a polgári és állami élet szabadsága általános jelenség, ha különböző fonna alatt is. Mig a nagytömegű kelet, hol hatalmas és egyformán ismétlődő befolyások uralkodnak az ember fölött, a jellemre az állandóság bélyegét nyomja s lakójában a meglevő állapotokhoz való ragaszkodást éleszti, addig a tenger tarka életével, futó zivataraival, a természeti élet jelenségeinek különböző váltakozásaival, pompás tiszta egével, a föld kedvességével s ennek belsejében működő tűz által előidézett alkalomszerű kitörései és rázkódásai által a népek szellemi és lelki életét megmozgatja. A tenger, miután megszűnt a kereskedés akadálya lenni, partjai kereskedelmi utak lettek, sőt a hajózás fejlődésével a nyilttenger is országútid vált s nép-összekötő elemmé, lakóját folyvást tovább űzi parttól partig; ezáltal uj népeket von be a kereskedésbe, a különböző népek társulását segíti s a cuU túrát általánosabbá és kiterjedtebbé teszi. Az emberiség története a legrégibb kortól egészen a jelenig szorosan összefügg, mint a lánez szemei által; a jelen a múlt fia ; mi egy hosszú és gazdag múltnak vagyunk örökösei, a korábbi idők gyümölcseiből táplálkozunk s ezt saját teremtményeink- és termesztménye- inkkel gazdagitva akarjuk tovább terjeszteni. Ezen munkában segédkezik a tenger, A tenger jó csatorna. Kossuth is igy kiáltott fel: Tengerhez magyar! Ha a Dunát Adriának eljegyezted, akkor a magyar nevet becsülté teszed, s a magyart a világ civi- lisatiojának átadod.

Az emberiség fejlődése keleten kezdődött, hol a szárazulat biztos támpontot nyújtott és a föld termékenysége s gazdagsága a megélhetés súlyos gondjaitól részben felmentette a primitiv embert, ki azután a munka és társulás által erősödve tovább nyu- gotra hozta a culturát a földközi tenger környékére, hol a ternfő