Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1880

11 Legelőször a tengeren tullakó népek közül Pyrhus embereivel har- czolt, kik Tarentum segélyére jöttek s ezek leverése után egész Italiának ura lett. Csak az ezatáni események hézák ellenséges érintkezésbe a világ akkori legnagyobb tengeri hatalmával Karthágóval. — Mikor ezzel Róma összeütközött, neki is tengeri hatalommá kellett magát szerveznie. A há­ború Sziczilia sziget birtokáért kezdődött, mely Italia és Afrika között fekszik s a melyen már akkor sémi és árja nép — tehát phönicziak és görögök laktak. A két állam közti harcz az Aega- tes szigeteknél tengeren d ntetett el '241-ben, s itt a szerencse a földmiveléssel foglalkozó rómaiaknak kedvezett. Ezen csata biz­tosító a rómaiaknak a tengert, melynek segélyével aztán hatalmu­kat elég gyorsan kiterjeszthetek nyugatra és keletre. Róma a föld­közi tenger ura lett. Ezután hatalmát és szellemét mindenfelé terjesztő s igy a tenger ismét a cultura közvetítőjévé vált. De miután kelet is mindig érezte a tenger mozgató, eleve­nítő és frissítő befolyását, hatalmas harezokat kellett e végett Maczedonia, Seleucia és Pontus királyaival küzdenie. Ezekkel szemben fejlettebb tengeri hajózásának és kitartásának köszön- heté győzedelineit. Róma mellett Alexandria volt még a világ­kereskedés központja, mely fontosságát az Indiával megélénkült közlekedésnek köszönhető. Ezenkivü' múzeuma és könyvtára által a képzés központja is lett, sőt még a római uralom idejében is sokáig nagy jelentőséggel bírt. Midőn már minden a római biro­dalomba és a görögsróniai műveltségbe összefolyt s igy az ó- kori népek missiója teljesítettnek látszott, keleten a tenger part­ján egy nagy mozgalom kezdődött, a mely az egész világra üd­vös hat: su vala :ez a keresztény vallás. A kereszténység Palesztinában vette eredetét Ez vala azon tartomány, melyben a legnevezetesebb karavánul a k s azokon a sémi és hámi népek érintkeztek. A suezi szorosnál az indus oczeáu és a középtenger huta-a is érezhető. Itt lépett fel Krisztus Urunk) kinek tanai az emberiség erkölcsi újjászületését eszközlék. Azok az Isten, felebarátaink és magunk iránti szeretetetnek eredeti tiszta szabályait foglal ják egybe, s még soha nem tapasztalt jótékony változást idéztek elő az emberiség sorsában. Ezen tanok csodála­tos gyors elterjedésének okát egyéb körülményeken k viii abban találjuk meg, hogy az ismert világ legnagyobb része a római

Next

/
Oldalképek
Tartalom