Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1878
* Ugyan e határtól dél felé fekszenek a Bitófadomb keleti oldalán levő Kutyáinál; továbbá az északi részben még a Kisfaludhoz tartozó szőlők is. A völgy északi határán vannak a sárdi és borbánéi szőlők ; keleti határán túl, t. i. a Maroson túl van egy kisebb magasságú hegyláncz, melynek Dosa-Peri nevű 378 mnyi és Csetate- Belesi nevű 318 mnyi csúcsai a legmagasabbak. Ezeknek nyugati, Gyulafehérvár felé fordított oldalain hasonlóképen szőlőkertek diszlenek, főleg Felső-Váradja alatt, Soóspa- tak fölött; továbbá Drnmbár fölött és mellett. Mondhatni tehát, hogy Gyulafehérvár völgye köröskörül szőlővel be van ültetve. A mint a völgy déltől észak felé emelkedik, ugyanazon arányban növekedik a növények fajszáma és mennyisége, úgy, hogy a legszebb és legritkább növényeket a völgy északi és észak- nyugati részeiben találhatni. A völgyben és a határt képező hegységeken tett magasság- mérések a következő adatokat nyújtják. És pedig: A völgyben: A marosportusi hídnál 215 méter. Drombárral szemben a réten 217 „ M.-Csügeddel szemben a réten 218 , A város mellett Drombárral szemben 220 „ A vasúti indóháznál 220 „ A Holtmaros területén levő vasúti gépgyáraknál 224 * Az országúton Borbánddal szemben 226 „ A város piaczán az uj nemzeti szálloda kapnia előtt 226 A városi ligetnél (Prater) 227 „ A téglavetőnél 229 „ A borbándi utón felállított Lépeskeresztnél 230 „ A várba elhelyezett barométer állása 243‘493 „ A katonatemető 245 „ A Borbánd és Kisfalud közötti réteken 245—248 „ A Sárd felé levő réten 243—258 „ A sárdi utón Kisfalud mellett 251 „ A Borbánd fölötti mezőn 252 „ A v ö 1 g y nyugati határán: A Dosu-Mamutu főcsucsa 780 „ a) délnyugati és nyugati mellékcsucsai 751, 724, 714, 560 „
