Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1876
28 A lépték többnyire 170 milliméterre van osztva. — Hogyha e műszert agy állítjuk be, hogy például a Natrium sárga vonalát a balrél számlált milliméterek ötvenedikének helyén látjuk, akkor a többi elemek vonalainak helyzete is mindig meghatározható. — így láthatjuk ekkor a Kálium violaszinü vonalát a tizennyolczad k milliméter helyén, az Indigó két kék Vonalát a száztizenkettödik és száznogyvenkilenczedik helyén, a Calcium vörös, sárga és zöld vonalait a barin inczötüdik és hatvankettedik közt. a Stfjntian vörös, sárga és kék vonalait a harmiuczkettödik és negyvenhetedik közt, úgyszintén a százötödik helyén stb. Ha különböző kőzetek színképét összehasonlítás végett egyszerre akarjuk vizsgálni, akkor egy ernyő á'tal az első, lámpától elválasztott második hasábot és még egy lámpát használunk. Egy más. eredménydus és olcsó ára miatt, ajánlatos, s az előbb tárgyalttól szerkezetében lényegesen eltérő készüléket állított eiő Ro*roth. Igen egyszerű eszközt talált ki e czélra Moussou is, melyet bárki könnyen állíthat össze. Ezen készülék egy kis szekrényből áll, melyet fából vagy kemény papírból lehet készíteni 5 ezen szekrénykébe illesztünk egy Faráday féle tiü foknyi törőszöggel biró hasábot, mely vízszintes tengelye körül a szekrényke falán kívül helyezett fogantyú által forgatható. A szekrény egyik oldalán a hasábbal egyenlő magasságban van egy függélyes hasadék, melyen át a hasábból származó színkép szemlélendő. Ezen hasadék átellené- beu a szekrény falában egy 3 —4 cmuyi tág s 40— GO crnnyi hosszú, kihúzható cső van illesztve; az imént említett hasadékkal egyenközüen ezen csőnek végéu egy oly födél van alkalmazva, melynek kerek lemeze két •észből áll; ezen két tesz széthúzható s összetolható, úgy, hogy igen finom rést hagynak mtijguk közt. — A szekrényben lévő üveghasáb úgy áll, hogy a résen átjövő fénysugarak a hasábnak egyik lapját találják, mig másik lapja a vizsgáló nyilas felé van furditva, úgy, hogy a hasábnak egyik éle felfelé van irányozva. Ha akár borszesz lámpát, akár a tiunsen-féle lámpát a finom rés elébe állítjuk és a lángba valamely kőzetdarabkát helyezünk, a kőzetben levő elemek színképet nyerjük. A színképen nem láthatjuk minden elemnek képét egyszerre, hanem egyesek illékonysága szerint áll elő és tűnik el egyik másiknak képe, hasonlóan a ködtá'yolképekhez, Minden észrevett tiinem ónyt gyorsan és pontosan föl kell jegyezni, semmi körülményt sem hanyagolván el. A befejezett jegyzésekből következtetést vonhatunk a kőzetek minőnyére.