Katolikus Főgimnázium, Gyulafehérvár, 1875
16 ezetnek valódi ezélja, hanem azon költői ihlettel felfogott igazság, melynek leábrázolásában a természet mintegy megeleveníti. A festés/ átveszi a természetből azt, mi művészileg szép, azonban az összeállításnál viirváznia kell a művészet első feladatara. az öszhangra, mint főkellékre, mert különben a festmény a valótlanság bélyegét viselné s nem bírna a szépnek mindazon jellegével, melyeket arra ruházni szabad és kell. Plinivs a festészet föltalálását a görögöknek tulajdonúja s gúnyolódva szól az egyptomiakról, holott ezek a görögök előtt öbb mint ezer évvel már festettek. Görötrorszáffban a festészet első zsengéivel az edényeken találkozunk, azonban ezek színezése és alapidoma is keleti s egyptomi eredetre mutat; igy vagyunk a fal- s táblafestészettel is, de inig az egyptomi festészet évezredeken át sem bírták lerázni a szolgaság jármát, addig a szabad Görögország szabad polgárai néhány száz év alatt magas tökélyre emlék azt, mi a keletieknél a gyermek emberiség phan- tastieus képzeletének kezdetleges kísérletei voltak. Eldobták a művészet első idomát,asymbolica formát, mely nem kifejezni, hanem csak jelképezni, csak sejtetni birta azon eszmét, melyet az ember homályosan sejditett lelkében. A belső élet eme gyermekkorában képes volt ugyan az érzelem létrehozni eszméket, gondolatokat, anélkül azonban, hogy ezek életet, alakot nyerhettek volna. Miután a görög festményeket teljesen megsemmisité az idő' vasfoga,- csak leirás után ismerjük azokat, s habár Plinius, Pausa- nias és Plufarchus ítélete szerint egyes müvek utólérhetlen tö- kélylyel valának is kivi ve, mindazonát müveik hátrább állhatták a keresztény festészek müveinél és Zeuxis vagy Apelles — a rajztökélyt leszámítva — megsem közelíthetik Rafaelt vagy Michel Angelot, mert mig a görögöket leginkább az anyagi vallásból származó röpke szenvedély vezette, addig a keresztényeknél a festészet első vonatai az örök Isten eszméjében léteztek, mely a szépnek sokkal tökélyesebb eszményét állítja elő s fönségesebb rajzokat ad az emberi alaknak. T
